Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A „Héberek Evangéliuma." Baffay Sándortól
232 Raffay Sándor. amely vele egyesült, — és hogy ez a Krisztus férfinak és asszony, nak a magvából született. Máskor meg tagadják azt, hogy ember volna, még pedig ama szavak alapján, amelyeket a Megváltó azoknak mondott, akik hirül adták neki, hogy „ime anyád és testvéreid kint állanak". Amire mondá : „Kicsoda az én anyám és testvéreim?" És kinyújtván a kezét tanítványaira mondván : „Ezek az én testvéreim és anyám, akik cselekszik az én Atyámnak akaratát mostantól fogva." Miként mondottam a köpönyegforgató Ebion úgy alakoskodik, hogy valami szörnyképet alkosson (t. i. Jézusból), amint azt már fentebb is föltártam. 5. (c. 16.) Azt mondják, hogy nem az Atyától született (a Krisztus), hanem úgy teremtetett, mint az arkangyalok egyike, bárha nagyobb is náluk, mert ő az angyalok felett és mindenek felett, amiket csak a Mindenható teremtett, uralkodik. És eljött és tudomásra adta, amint az a náluk lévó' nevezett evangéliumban van, hogy: „az áldozatok eltörlésére jöttem, és ha meg nem szűnnek az áldozatok, nem szűnik meg rajtatok a harag sem." 6. (c. 22.) Az ebioniták a tanítványokkal azt mondatják: „Hol akarod, hogy neked a húsvétot föltálaljuk ?" És ő persze azt mondta: „Csak nem valami nagyon kívánom veletek a húsvéti húst elkölteni?" A közölt részletek eléggé világos fényt vetnek a Héb. Ev.-ra, a melynek a jelentősége, az újszöv. kanonikus iratokhoz, de különösen az ebioniták evangéliumához való viszonya egy század óta folytonosan megbeszélés, vitatkozás és kérdés tárgyát képezi. 5. Jézusnak ezt a mondását sehol sem találjuk meg. Rokon azonban ezzel Mt. 9, 1 3. (Hos. 6, 6.) 6. Epifanius azzal vádolja itt az ebionitákat, hogy Jézust vegetáriánusnak igyekeztek feltüntetni. A saját elveiknek persze ez felelt meg. Mert Jézus nem vágyakozhatott a húsevés után, annál kevésbbé, mert ép az imént, az eló'bbi idézetben láttuk, hogy a véres áldozatokat elitélte. A húsvéti bárány is ilyen áldozat volt, azért hát azokat a szavakat, a melyek Lk. 22, 1 5-ben igenlegesek és más vonatkozásúak, az ebioniták kérdővé és ez által egészen ellenkező jelleművé teszik. Bizonysága ez is annak, hogy mikép szoktak ők a szöveggel ős az anyaggal elbánni.
