Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A „Héberek Evangéliuma." Baffay Sándortól

218 Raffay Sándor. 5. Eusebius görög Pheophania ad Mtth. 25, 3 0. ... a reánk héber írásban maradt evangelium három szolgáról szól. Arról, amelyik az Úr javait ringyók és muzsikusok közt emésztette föl; arról, amelyik megsokszorozta a kapottat, és arról, amelyik elrejtette a talentumot. Aztán az egyik dicsére­tet nyert, a másik korholást, a harmadik börtönbe záratott." 6. Eusebius Hist. Ε. III. 39, végén is találunk egy utalást a Héb. Ev.-ra. Ε szakasz Pápiásról szól, rá vonatkozik a követ­kező' megjegyzés. „Ő egy másik történetet is elbeszél arról az asszonyról, a kit sok bűne miatt emlegettek az Úr előtt, amint azt a Héb. Ev. megírta". 7. Hieronymus, in Mtth. 2, 5. Júdea Bethleheme. A könyv­írók is tévednek. Azt véljük, hogy először az evangélista is így mondta. Hasonlókép a Héberben is igy olvassuk: Judáé és nem Judeáé. Judáénak pedig azért iratik, mert van más Beth­lehem is Galileában. Végül a Mikeas profetiájából vett bizony­ságban és így áll: „És te Bethlehem, Juda földje". 8. Hieronymus adv. Pelag. III. 2. A héberek szerint való dása ez oly értelemmel, hogy amit Isten neki adott, legyen az bár bűnös a világ szerint, neki mégis jó, és ő csakis ezt választja, mert ez felel meg Isten akaratának. 5. Itt nyilvánvaló, hogy Mt. 25, u _ 2 9.Lk. 19, 12—28· paraboláját beszélte el a Héb. Ev. Itt is 3 szolgáról van szó, csakhogy itt a három szolga eljárása és bűnhődése is sokkal élesebben van egy­mástól elkülönítve. 6. Nagyon is vitás és bizonytalan, hogy e közelebbről nem jellemzett történet Luk. 7, 36-50· v agy János 8, 1_ 1 1-ben el­beszélt esettel volt-e párhuzamos ? Valószínű, hogy az előbbi­vet, mert amott van szó a sok bűnű asszonyról és mert Hiero­nymus, aki pedig János tudósításával közelebbről foglalkozott, a Héb. Ev. ez adatát nem említi. Már pedig ha ő ezt Jánosra vonatkoztatta volna, bizonyosan meg is említette volna. 7. Nem bizonyos, hogy itt a Héb. Ev.-ra hivatkozik a szerző, mert annak Hebraicum elnevezése szokatlan, a miért is vannak (Credner) akik ez elnevezést az eredeti héber szövegre, Michára vonatkoztatják. De Hier, ha erre utalt volna, egyenesen a prófétát nevezte volna meg. Ezért vonatkoztathatjuk ezt a Héb. Ev.-ra. Ez a hely azért fontos, mert kiviláglik belőle, hogy abban az evangéliumban Mt. előtörténete is, legalább részben, benne volt. 8. A héberek evangéliumának ez a töredéke mintegy hátterét képezi a kanonikus evangéliumok azon elbeszéléseinek, amelyek

Next

/
Thumbnails
Contents