Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A „Héberek Evangéliuma." Baffay Sándortól

216 Raffay Sándor. 2. Origenes Comment. ad Matth. 19, l

9. Meg van írva a Héberekének nevezett evangéliumban: Mondá neki egy másik gazdag ember. „Mester, miféle jó cselekedetalapján fogok élni?" Mondá neki: „Ember, cselekedd a törvényt és a prófétákat". Valászolá neki: „Megtettem". Mondá neki: „Eredj, add el mindenedet és oszszd ki a szegényeknek és jöjj követni engemet". A gazdag a fejét kezdte vakarni és nem tetszett neki. És mondá neki az Úr: „Hogyan mondhatod: Megtettem a törvényt és a prófétákat, mikor meg van írva a törvényben: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat? és íme sok testvéred, Ábrahám fiai, öltözködik rongyokba és hal meg az éhség miatt, míg a te házad minden jóval tömött és sohasem jut azokból semmi nekik?" És a mellette ülő' tanítványához Simonhoz fordulva mondá: „Simon, János fia, könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak a mennyek országába!" dálkozik a nagy mindenségen, majd ép ez alapon urává lesz annak s ez által nyeri aztán meg a lélek nyugalmát, amely a boldogság forrása. Ewald ellenben és utána Handmann kiindulva abból, hogy a hitnek mintegy a forrása és melegágya, amelyben kikél és megeró'södik, a csodálkozás (Mt. 9,

8. 11.21· 15,

3

l. Lk. 24,

4

1. 8,25. János 5,20· 23-)j az

t mondja, hogy itt az istenországa megvalósulásának a menetét találjuk. A csodálat a hitnek első állomása, amelyet az Isten nagyságos dolgainak látása kelt fel. Ez segít bennünket az Úr örökségébe, az uralomra (I. Kor. 4,

8. Apok. 20,

4,

6.), amely maga a nyúgalom, a békesség (Mt. 11,

2

8, 29. Apok. 6, n. 14,

1

3.). Voltakép az volt a zsidók képzete az Isten országáról, hogy a Messiás csodás eljövetele hatalom és dicsőség és a mi fő, békesség forrása lesz reájuk nézve. Már ez is mutatja, hogy a Héb. Ev.-nak ez a képzete az ősi öröklött képzetek körében maradt, s így eredeti zsidó képzetnek tekintendő. 2. Itt ismét egy oly részletet találunk, a mely a kanonikus evang. tudósításait egészíti ki. Amint a bevezető szakaszból kitűnik, már egy gazdaggal beszélt előbb Jézus. Talán Lk. 10, 2

5. párhuzamosa volt az ezt megelőző történet. Az itt található részletetmegtaláljuk Mk. 10, 1

7_

3

1. Mt. 19, 1

6. —20, 1

6.Lk. 18, t

8_

3

0-ban. De az összefüggés itt világosabb. Magának a felebaráti szeretetnek a követelménye is természetesebb. Mert a ki a törvényt be akarja tölteni, nem nézheti el a gazdagsága árnyékából, hogy felebarátja nélkülöz. S az Isten törvényét csak a szeretet meríti ki (I. Ján. 3, l

0.), még pedig a másokért mindent áldozni kész szeretet. Jézus is ennek a megmutatására, a törvény betöltésére jött (Mt. 5, 1

7.) ezért adta életét is az ő juhaiért (Ján. 10, n.)