Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A „Héberek Evangéliuma." Baffay Sándortól
A „Héberek evangéliuma." 215 az apostolok állítottak össze. Ámde ez az állítás csak a Papiasféle adat félreértéséből származik. Ε szerint ugyanis Máté héber nyelven írta meg a Logiát, amelyet aztán némelyek a Héb. Ev.mal azonosítottak. A Héb. Ev. a Máté munkájával, amint azt majd a töredékek igazolni fogják, semmiféle rokonságban nem állott (Olshausen, Harnack), s annak sem átdolgozásáúl (contra de Wette, Frank, Delitzsch, Holtzmann, Resch, Weiss Β.) sem alapjául (contra Weber, Schneckenburger, tüb. iskola, Handmann) nem tekinthető. De ha a Héb. Ev. sem az eredeti héber nyelvű, sem az átdolgozott avagy eredetileg is görög nyelvű Máté (Resch) fordításának vagy másnemű kiadásának nem mondható, az is bizonyos, hogy annak többféle változatban való kiadása sem mutatható ki. Resch (Agrapha 326) azt állítja, hogy a Hieronymus és Origenes által idézett Héb Ev., amelyet a nazarénusok használtak, az Epifanius által idézett ebioniták evangéliumától csakis abban különbözött, hogy más változata vagy kiadása volt u. a. anyagnak és műnek. Ezért kifogásolja, hogy Handmann (Hebräerevangelium 1888) az Epifanius idézeteit tekintetbe se veszi s így csak 22 idézetet mutat be a Héb. Ev.-ból, holott összesen 40 áll rendelkezésünkre. Ily módon Resch lényegében Credner és Baur nézetét eleveníti fel, amely szerint a Héb. Ev. mint önálló külön mű nem létezett, hanem e névvel általában a zsidókeresziyén hagyomány egész tömegét illették, amelynek a nazarénusok és ebioniták kezén lévő evangéliumok több mással együtt csak egyes lecsapódásai. Ez a nézet azonban meg nem állhat, mert a Héb. Ev. határozottan egy bizonyos evangélium volt, amely az idézetek tanúsága szerint az Epifanius által használt ebionita evangéliumból különbözött s azzal párhuzamos recensiónak csak annyiban tekinthető, amennyiben minden egyes evangéliumot is az egy közös ősforrás különböző változatának mondhatunk. A Héb. Ev. tehát külön önálló mű, amely a töredékek szelleme és theologiai álláspontja szerint nemhogy a későbbi kor csinálmánya volna, de sőt a mai kanonikus iratokat is megelőzi. Az Héb. Ev. töredékei a következők: 1. C'lem. Alex. Stromata II. 9, 4 5. Meg van írva a Héb. Ev.-ban: „A ki csodálkozik, uralkodik és a ki uralkodik, megnyugszik". 1. Mindenesetre homályos egy mondás, a melynek párhuzamosát a kanonikus evangéliumoknak hiába keressük. De azok alapján az értelmét megközelíthetjük. Kétfélekép vonatkoztatják e mondást a magyarázók. Hilgenfeld és Nicholson úgy magyarázzák, hogy itt az üdvösség útja van leírva: Az ember a világ szemlélése és az Istenről való megemlékezés alapján előbb cso-
