Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Könyvismertetés
156 Könyvismertetés. abstractummal fordítandó. Nem „kiirtok lakót Aven síkságából", lianem „kiirtom a lakókat vagy a lakosságot Biq'at Avenbó'l" ugyanígy 1, 8. — Komikus a „pálczatartó" kifejezés. A cat? "spin a βχηπτοΐχος, a jogarviselő fejedelem. A pálczatartó alatt az olvasó sok mindent értbet és valóban semmit sem ért. (l,g·) v. 6. Igaz, hogy a noStf m'jJ szószerinti fordításban „teljes számkivetés"-nek hangzik. De mit kezdjen a teljes számkivetéssel a magyar olvasó, ki nem szavakra hanem értelemre kíváncsi? A kifejezést körül kell irni. Wellhausen: weil sie geraubte Menschen heerdenweis fortgeschleppt haben; Nowack és Guthe (a Kautzschféle fordításban) : weil sie ganze Ortschaften vollzählig fortführen, v. ö. 1, 9. v. 8. „Hogy kiveszszen a íiliszteusok maradéka" helyett helyesebb és világosabb: hogy az utolsó filiszteus is elpusztuljon. (Ewald, Die Propheten des Alten Bundes 2 I. és Wellhausen). v. 9. Itt ismét előfordul a ΧΤΠ3 } de a fordító nem ragaszkodik többé a „teljes számkivetés"-hez, hanem „számkivetetteket teljes számban" mond. Hogy az ilyen inconsequentia correct fordításnál nem megengedhető, fölösleges hangoztatni. v. 11. A Β'ΒΠΊ nem érzelem, hanem könyörület, részvét. Amellett „Elfojtotta érzelmét" (micsoda érzelmét?) az összefüggésben semmi értelmet sem ád. — Már Olshausen (Die Psalmen 18ŐB. ρ. 397.) felismerte, hogy ípO'! helyett "^ 1' olvasandó, amint a parallelismus is kívánja. Erről persze nem vesz tudomást az I. Μ. I. T. fordítója. De annyit tudhatna, hogy nem — ragadoz, hanem szaggat. ('ΊΒΊΒ) — Az nem indulat, amely lehet jó is, rossz is, hanem tuláradása a haragnak vagy szemtelenségnek vagy más rossz lelki tulajdonságnak. Itt = gyűlölet. v. 14. A ítfníl e helyen a harczi kiáltás, a fordító szerint riadás. 2, 2. 2, 3. Az eredetiben ugyan BB1B>' articulus nélkül áll, de a magyarban nem lehet nélkülözni a nevelőt. A itt a fejedelmet, uralkodót jelenti és így is fordítandó. A „bíró" félreértésre ád okot. v. 4. „Eltévelyegtették őket hazugságaik" igen furcsa magyarossággal van mondva. B 1": a bálványok gúny neve, mint Jesa jásnál D^^K, Jeremiásnál mit a fordításban kifejezésre kell juttatni. — Thora e helyen nem tan, hanem törvény. v. 6. Izráelre térve át nem a mult, hanem a jelennek bűneit sorolja fel a szerző. Világos ez a 7. és köv. versekből. A fordító perfectumot és praesenst összekever, v. 6. szerinte a múltra, v. 7. s köv. a jelenre vonatkozik. Hogy miért ? — nem lehet belátni. v. 7. kezdőszavai a héber szövegben corruptak. „A kik kapkodnak v. lihegnek (a fordítás szerint áhítoznak) a föld porára a nyomorultak fején" értelem nélküli zűrzavar, melynél a javítás elől nem lehet kitérni. A fordító megelégszik avval, hogy szószeriut átülteti