Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A Babel-Bibelvita. I. Hornyánszky Aladártól

12 Hornyánszky Aladár. felismerni és a munka egészéről az itélet megalkotni. Több volt benne az ötlet, mint a megbízható eredmény. Az alaptételt az ó-test.-i tudomány nem fogadhatta el. Hogy a bibliai Őstörténet a maga teljességében és egymásutánjában az ékiratokon is fellelhető, azt Smith minden ügyessége se tudta valószínűvé tenni. A kérdés csak az lehetett, hogy vájjon esetleg egyes legendák azonossága vagy hasonlósága constatálható-e ? A probléma súlypontja az egészről a részekre ment át. A Chaldäische Genesisnek itt több szerencséje volt. A skeptikusok és bizal­matlanok pártját ellensúlyozta a hivek és követők tábora. A két nép teremtés- és bűnbeeséstörténetéről nem egy ó-test.-i kutató egészen úgy gondolkozott, mint Smith. A legmesszebb­menő hatást azonban a vízözöntörténet érte el. Ez a történet szolgáltatott egyúttal közvetlen alkalmat a további discussióra is. Az egyező vonások puszta egybevetésével a kérdésnek csak bevezető része volt elintézve. A megoldandó csomó ezután következett. Smith homályban hagyta, hogy minő összefüggés van a két traditio között, hogy hol keresendő az elbeszélés szülőhazája, hol az új otthon, hová idővel elszármazott? Az ó-test.-i kutatók többségének szemében az ásatásokból szerzett tanúság, Babylonia ősrégi története, emelkedett cultúrája, e culturának az apróbb tartományokra súlyosodó hatása, az ékirati tudósítás magas kora, magának az elbeszélésnek tartalma és topographiája, az izráeli hagyománynak Mesopotámiához fűzödése Babylonia prioritásának javára billentette a mérleget. A babyloniai szellem termelte, az izráeli csak átvette a vizözön­legendát. Hogy mikor és milyen módon? — arról különböző vélemények kerültek forgalomba, 1) De e differentia nem bírt jelentőséggel. A lényeges az volt, hogy az ó-test.-i tudomány elismerte, hogy a biblia egyik fontos szakasza kétségtelenül idegenből, Babylonia földjéről származott. Ez az írás tanul­mányozásának történetében új fejezet kezdetét jelentette. Az izráeli traditio kilépett az izolált állásból és közvetlen kapcsolatba jutott egy másik nép tradi ti ójával. Megszületett a Bábel-Bibel­kérdés, mely azóta nem került le többé a napirendről. Minden ó-test.-i kutatónak határozottan számot kellett vetni avval, hogy az izráeli hagyomány mily mértékben eredeti és mily mértékben idegen befolyás alatt álló? így Smith fáradozása a tévedések és hiányok, a túlzás ós elfogultság daczára is alapvető fontosságú. Elvégre mégis ő volt az, ki a kutatást az új irányba terelte. Az ó-test.-i exegeták fentjelzett állásfoglalása megtalálható Buddenak Biblische Urgeschichtej ében is (1883). Budde is ») L. Goldziher, Der Mythos bei den Hebräern 1876 ρ. 380-385. Dilim. ρ. 135. Stade, Geschichte des \ yolkes Israel 1887. I. 632. Wildeboer, Die Literatur des Alten Testaments 1895. p. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents