Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. II. Daxer György dr.-tól

116 Dr. Daxer György. és a belső hittartalom és szóbeli kifejezése közt néha előforduló inadaequatságot annyira túlozzák, mint Harnack Cremer 3. tételével kapcsolatban (1. fent) teszi, midőn Krisztus személyének titkáról s arról beszél, hogy a vallásban nem lehet mindent kifejezni, ott érthető, hogy ezen következetességről és a hit és hitvallás közti kapcsolatról nem akarnak semmit sem tudni. Ahol azonban ezt túlhajtásnak tartják, ott igazat fognak adni Cremernek és társainak, akik azt állították, hogy az apostolikumharczban tulaj donképen a Krisztus istenségéről van szó. A végső különbség a két harczoló tábor közt tényleg a Krisztussal szemben elfoglalt más álláspontban gyökerezik. Ha meg ez igaz, akkor igaz az is, amit Cremer 1. tétele mond, hogy az apostolikumharczban nincs szó a történeti kutatás eredményeiről. És akkor azon kérdések, melyeket Harnack fejteget, tényleg csak előcsatározások, melyek az igazi ütközőpontot eltakarják. Ehhez hozzájárul még az, hogy a Harnack által felvetett történeti kérdéseket a történeti kutatás szempontjából sem kell úgy eldönteni, mint ő teszi. Érdekes pld., hogy Fricke (a Chrl. Welt 44. sz. és azután külön lenyomatban is, lásd fent 44. 1.) kijelenti, hogy nem érti, hogyan lehet azon a mondaton: „ fogan taték szent lélektől" megütközni. „Wenn unter uns doch Einmütigkeit darüber besteht, dass Jesus Christus der Unvergleichliche ist, der den Geist hatte „ohne Maass" und von der Wurzel seines Lebens her, so wüsste ich nicht, wie er hätte anders empfangen und geboren werden können, als in Kraft aus der Höhe, als in der Kraft des heil. Geistes. Ganz abgesehen davon, dass Ausdruck und Gedanke schriftgemäss ist, wäre die Annahme des Gegenteils inkonsequent und irrational". „Ebenso steht es mit dem anderen, schwereren: „geboren von der Jungfrau Maria". Wer freilich den ebenfalls schriftgemässen Ausdruck und Gedanken ins Physiologische herunterzieht .... der muss .... Anstoss nehmen . . . ." Ε szerint tehát Fricke épen ezt a mondatot, melyen Harnack legjobban megbotránkozik, szentírásszerűnek tartja. Wohlenberg egy külön vitairatban (melynek czíme: „Empfangen vom Heil. Geist, geboren von der Jungfrau Maria. Éine Schutz- und Trutzschrift") sorra veszi (a 13—34. 1.) és megczáfolja azon érveket, melyeket az apostolikum ezen mondata ellen felhoztak. Fontos érveket hoz fel Zahn is „Das apostolische Symbolum. Eine Skizze seiner Geschichte und eine Prüfung seines Inhalts" cz. könyvének második felében, ahol az apostolikum egyes mondatait külön-külön magyarázza és védelmezi. Ő alapos történeti érveléssel kimutatja, hogy az első négy században nem volt_ az egyháznak számbavehető tanítója vagy közössége, amely az Úr csodás születését tagadta volna. Máté és Lukács evangeliomának eltérései az Úr gyermekkorának elbeszélésében fnem hozhatók fel ezen elbeszélések hitelessége ellen. Mert ha jobban