Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. II. Daxer György dr.-tól
117 Daxer György. Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. megegyeznének egymással, csak egy forrás számba mennének, míg így két forrással van dolgunk, ami a „mythus" nagyobb elterjedésére és magasabb korára mutat. Lukács evangeliomának keletkezése (v. ö. 1, 1_ 3.) és Máté evangeliomának jelleme és czélja, (1. fejezetében is) szintén ez elbeszélések nagy elterjedésére és nagy korára utalnak. Márk és János evangelioma nem törekednek teljességre s azért az a tény, hogy eme elbeszélés náluk hiányzik, nem bizonyít semmit hitelessége ellen. Hogy azonban János evangelioma sem képzelte magának máskép az Úr születését, igen elmésen mutatja ki Zahn (a 62. sk.^1.) az evangeliomból és annak 1, 1 3-ében található czélzásából az Űr csodás születésére. Pál apostol Gal. 4, 4-ben Zahn szerint azért említi az „asszonyt", mint a törvény alá helyezés közvetítőjét (az atya helyett) mert „im Denken des Paulus neben dem himmlischen Vater Jesu für Joseph als seinen Erzeuger kein Raum war". Hogy a genealógiák (Mt. s Lk-ban) Józsefre mennek vissza, szintén nem szól a születés történetének hitelessége ellen, mert maguk az evangeliomok [megmondják, hogy Jézus ugyan mint József fia Dávid fia, de József fia csak azért, mert Máriától, József törvényes feleségétől született. Hogy bizonyíthatná hát valaki a forrásokkal szemben, hogy Jézus joga, hogy Dávid fia gyanánt felléphessen, attól függött, hogy folyt-e ereiben Dávid vére? Ép úgy nem lehet mint „eine der gesichertsten geschichtlichen Erkenntnisse" odaállítani — mint Harnack — hogy a szóban forgó tény nem alkotórésze az evangeliom eredeti hirdetésének. Jézus persze nem avval kezdte prédikáczióját: ne tartsatok József fiának. De személye is nemsokára előtérbe lép prédikáczióiban (isten országa királya, a világ bírája) sőt viszonya az Istenhez és az emberekhez is. Ha Jézus még Nikodemushoz is „von dem himmlischen Hintergrund seines irdischen Daseins" szólt, hogy szólhatott akkor erről erre érettebb tanítványaihoz, kik elismerik, „dass er unverhohlen von seiner Herkunft aus Gott zu ihnen rede"! Hogy a 4. ev. ily tartalmú kérdéseket és kéréseket felvilágosításért a tanítványoktól az Úrhoz nem közöl velünk, mint a hogy másokat közöl, nem bizonyítja, hogy arról sohasem beszéltek. Az apostolok cselekedetei könyvéből látjuk, hogy az Úr származásának kérdése nem tartozott a missiói prédikáczió elemeihez. Amint előkészületlenül ilyesmivel, ami hitet követelne s anélkül csak gúny tárgya lehetne, nem is lehetne fellépni. De ha csak később is szóltak róla vagy csak a hitben megerősödött keresztyének előtt (1. Kor. 2, 6) akkor is csak tartozott az az eredeti hirdetéshez. Azt pedig tudjuk, hogy az apostoli korbeli gyülekezetekben a Jézus személyéről nézeteltérések nem voltak. „Die Annahme eines ursprünglichen Christentums ohne den Glauben an den von der Jungfrau geborenen Gottessohn Jesus ist eine Fiktion". t
