Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

Lapszemle. Zeitschrift f. d. neut. Wissenschaft u. d. Kunde des Urchristentums. Herausg. E. Preuschen. 1901. 2. Jahrg. 1. szám. Jannaris, St. Johns Gospel cincl the Logos. Mint philologus kimutatja, hogy a logos szó sohasem használatos hypostatikus és anthropomorphistikus értelemben. A most szokásos jánosi értelmezés csak Iustinus martyr óta található, ki a jánosi lógósnak a bölcsészet kedvéért a mai napig szokásos jelentó'séget adta. Az evangelium irója azonban csakis a Genesis elején is eló'forduló memra szóra gondolhatott. Mutatja ezt az is, hogy magyarázatnélkülhasználjasfelteszi, hogy minden ember ismeri és tudja, miró'l van szó, mikor a logosszal kezdi evangéliumát. Szerinte έσχήνωσεν εν hüv kifejezés így fordítandó : bennünk testesült meg. Mert az ige nem a / ον.ψτ-\β\, hanem a το σλήνος-tői származik = test. A ίίρης is = önmagához. Végül más interpuctiót ád az egész prológusnak, a mivel a szöveg értelme is megmásul. — Ε czikkre még visszatérek, annyival inkább, mert megerősíti „A Logos" cz. munkámban elfoglalt álláspontom helyességét. ffarnack, zu Lk. 1, 34, 35. Vitatja, hogy e két vers nem eredeti. Okai: 1., Az έπεί és διό itt előforduló elöljárók közül az előbbit Lukács egyik írásában se használja, az utóbbit az Actában igen, de az evangéliumban csakis 7, 7-ben. 2. A 31. v. természetes folytatása a 36. v. 3., A 35. egyszerű mása a 31 és 32nek. 4. A 36. és 37. v. csakis akkor érthető, ha eló'bb nem volt szó a szentlélektől való születésről. 5. Mária kétkedése érthetetlen, s csakis azon csodálkozik, hogy egyáltalán szül, nem pedig azon, hogy a Messiást fogja szülni. Mindezek alapján azt a következtetést vonja le, hogy Lukács egyik művében sem volt szó eredetileg a szűztől való csodás születésről. A felhozott okok igen nyomásak, de mert a két vers egyetlen kéziratból sem hiányzik, maga Harnack is kénytelen