Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Mi volt a Logia? Raffay Sándortól

m _ 1 ^ Ul ια -S <s ο g- n Í " (Μ φ !J> —· a ο a leány meghalt. Erre mondja aztan az evangélista: &/.<, λόγοι* λαλονμενον, a mit aztán hírnek is, de esetnek is fordítani. Hasonlóan vagyunk Act. 14, 3, és 20, 3

2. λόγος της χάρι αύτοϋ kitételével is, a mit egész joggal vonatkoztathatunk az Istei. kegyelmének nemcsak az igéjére, hanem, s talán sokkal helyesebben, a munkájára is. Éppen így kétféle értelme van a Äo'yog-nak Act. 15,,., valamint 13. 5,

7,

2

e, 44» 46- 48· 1

5> 35· 1

7> i5ben i

s· De még a λόγος-η&\ is érdekesebb a ρήμα használása. Jellemző', hogy e szó „történet" jelentésben csakis Lukácsnál fordul elő, de nála is az Actában egyetlen esetben 5,

3

2: καi ήμε'ις έσμέν αντοϋ μάρτιςες των ρημάτων τούτων

, míg az evangéliumban hatszor találjuk meg, de csakis a kétségtelenül zsidó forrásból vett 1 és 2. fejezetben. Mindjárt az evangélium elején 1, 3

7-ben azt mondja: ovv. αδυνατίσει, παρά τω &εψ παν ρημα, amin kétségtelenül azt érti, hogy az Istent a maga cselekvésében, nem pedig a beszédjében semmi se gátolja. l,

6

5-ben is igy szól: . . . διελαλεϊτο πάντα τά ρήματα ταύτα = szóbeszéd tárgyát képezték mind ez események. v. ö. 2,

5

1. Bízvást ide sorolhatjuk Lk. 24,

1

9. Act. 18, 25. 23, u. 28,

3

l. τα περί του ΊησοΖ kifejezését is, a hol a τά kiegészítése λόγια vagy ρήματα lehet. Hasonlókép 2,

1

5. is: διίλϋωμεν δη εώς Βηθλεέμ, v.ai Υδωμεν τό ρίμα τούτο το γεγονός, ο ο κύριος εγνώρισεν ήμϊν ν. Ö. 2,

1

7,

1

9.. Mindezek kétségtelen bizonyítékok arra nézve, hogy itt a dabar szószerű fordításaival állunk szemben. Már kétségesek a következő helyek Lk. 4,

1

4. 9, 4

3_

4

5. Act. 5,

2

0. 10. 22· 44, a melyekben a ρημα szót nem kell feltétlenül eseményre vonatkoztatnunk. Ha már most a kétségtelen helyeket megfigyeljük, azt látjuk, hogy a λόγος és a ρήμα szónak esemény jelentésben való használata, két esetet kivéve, csakis Lukács műveiben fordul elő. Tehát annak műveiben, aki a saját bevallása szerint is jó részt irásos forrásokból dolgozott. S tényleg munkáinak azon részeiben találjuk adatainkat, amelyek mindenesetre zsidó forrás alapján készültek. Ε forrásban pedig a λόγος és a őrua eredetileg is ép úgy jelentette a történetet, mint a beszédet. Innét a szavak kettős jelentése. Lukácsnál tehát ugyanaz az eset, a mi Papiasnál. A héber dabar szót ő is logos-szal adja vissza anélkül, hogy ezzel 19*