Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Az ó-testamentum, revideált fordításáról. Pukánszky Bélától

79 idézni és fokozni. Az utasítás az eljárást ingadozóvá tette, nem egyszer következetlenségbe esett sokféle megszorításaival, a prot. elvet pedig a maga teljességében nem engedte érvényesülni. Mindjárt az első' pont szerint: a revisio feladata, a Károli Gáspár szövegének pontos átnézése, nyelvének a mai kor kívánalmaihoz alkalmazásával, de ódonszerűségének s bibliai zamatának megóvásával, a bibliai tudomány és kritika már megállapítottaknak vehető' eredményei figyelembevételével, de minden, a prot. egyház hitelveivel és symbolikus könyveink tanaival ellenkező új tudományok mellőzésével. A bibliai zamat bizonyára annál nagyobb marad, minél nagyobb a fordítás hűsége, a hü fordításnál azonban nem lehetnek a symbolikus könyvek az irányadók, hanem megfordítva, a symbolikus könyvek csak annyiban érvényesek, a mennyiben a szent iratokkal megegyeznek. A tájékozás azt kívánja, hogy az átdolgozandó Károli szöveg hasonlíttassék össze versről versre az eredeti héber szöveggel, de a mellett tartassanak szem előtt más nevezetes fordítások, jelesen a Luther-féle német s az angol Revised Version. A tájékozás némely reszlete szerint nagyon conservativnak ígérkezik az átdolgozás. „A Károli-biblia ódon nyelvén csak annyi változtatás engedhető meg, a mennyit az eredeti szöveghez való hűség okvetlenül megkíván. Az átdolgozásnál a masoretikus héber szöveg veendő az eredetiben irányadóul", de egy más pontban hozzáteszi, hogy a részek és versek maradjanak a a Károli-biblia szerint, legfeljebb a masoretikus szövegre lehetnek az átdolgozok némi tekintettel. Oly tanács, a mely bezzeg sok fejtörést okozott annak, a ki komolyan meg akarta fogadni, míg rájött, hogy ez így képtelenség, hogy tekintettel is legyen a masorai szövegre, meg ne is. Az eredmény az, hogy pl. I. Kir. 4 az eredetiben csak 20 versből, a revideált Károliban 34 versből áll, ellenben az 5. f. az eredetiben 32, a fordításban csak 18 versből áll; s hogy Joel profétiája a héberben 4, ellenben a magyarban csak 3 fejezetre terjed. Talán lényegtelennek találhatja valaki e tényt, de elvi szempontból véve semmi esetre sem az, az eredeti mellé még egy másik quasi-eredetit állítani nem szabad.