Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Az ó-testamentum, revideált fordításáról. Pukánszky Bélától

78 Ezen körülményekhez járult, hogy a magyar protestantismus körében az 1590-ben megjelent vizsolyi biblia háromszázados évfordulójakor, fó'leg Sárospatak befolyása következtében, mind általánosabbá ló'n az a nézet, hogy az ünnepély egyik legnevezetesebb mozzanata, Károli irányában a hála legszebb kifejezése az volna, ha fordításának javított kiadása megjelennék az ünnepély idejére, annál inkább, mert új fordításokra s Károli kiszorítására irányuló kísérletek sikerteleneknek és reményteleneknek bizonyultak. Ily viszonyok között jött 1885-ben Londonban élő hazánkfia dr. Duka Tivadar közbenjárására az angol bibliatársaság ajánlata, a melyben a revisióra szükséges negyedfélezer forint költséget magára vállalja. Nem szándékozom a mű részleteinek ismertetésébe vagy bírálatába bocsátkozni. Az határtalan gazdag anyagot adna s nem az értekezlet elé való tárgy volna. Különben is az értekezlet t. tagjai részint az időközönként megjelent mutatványokból, részint magának az egész műnek olvasásából és tanulmányozásából majd szereznek vagy már szereztek is maguknak képet a régebbi s az átdolgozott kiadás közötti különbség felől. Ε helyett inkább elvi szempontból kivánom röviden megvilágítani azt a kérdést, minő tanulságot tartalmaz számunkra ez az átdolgozás. Ez az átdolgozás is hangosan tanúskodik a mellett, hogy az ilyen munkáknál, akár új fordítás, akár egy régebbinek javítása akar az lenni, a hűség a legfőbb szempont és legfontosabb elv, a melynek betartásával önként érvényesülnek más, szintén jogosult szempontok, de a melynek mellőzése az egész munka és fáradság értékét veszélyezteti. A revideált Károli bibliának minden előnye abban áll régi alakjához hasonlítva, hogy nagyobb mértékben juttatta érvényre e követelményt; fogyatkozásai onnan erednek, hogy nem volt elég következetes ez elv keresztülvitelében. A magyar biblia átdolgozása tárgyában megjelent Tájékozás (1. az Ev. Egyh. és Isk. 1886, 48. sz., kivonatban Prot. Szemle 1886., 1887. és 1890. évf.) körülbelül 25 pontban irja körül a revisorok eljárását. De egyszerűbb lett volna kevesebb pontot és elvet felállítani, mert egyik-másik csak a fogalomzavart alkalmas elő-