Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Mit akarunk? A szerkesztőktől

5 járás volna, ha egyes theol. tudományágakat felölelő szakmunkákkal vagy talán tankönyvekkel akarnánk a fent elősorolt bajokon segíteni. Az egészet feldolgozó munkásság ideje még nem érkezett el. Ha majd évek múltával egy számottevő irodalom képződött az egyes kérdések szakszerű megvitatásából, ha majd megerősödtünk a tudományos módszer kezelésében, ha majd mind tágabb körökre terjedt ki a tudomány iránti érzék és érdeklődés és egy számra is tekintélyes gárda fog a theologia különböző disciplináiban kutatásokat végezni: — akkor nyugodtan hozzá lehet látni a gyűjtött anyag összegezéséhez és egységes feldolgozásához. Az igy előkészített szakművek azután nem lesznek idegen földből átültetett és ép ezért fejlődésre alkalmatlan plánták közöttünk, hanem saját szellemi talajunkból fakadt, természetes fejlődésben nagyranövekedett termékek, melyek csupán eredményét képezik az előzetes, rendszeresen keresztülvitt fáradozásnak. De ez csak a jövő feladata. A jelen azon követelménynyel lép fel, hogy a jövő útját egyengessük. A részt tanuljuk megbecsülni, hogy később az egészhez eljuthassunk. Szigorú lelkiismeretességgel az egyes köveket hordjuk össze, hogy majdan a mi tudományosságunk csarnokát megépíthessük. Ily előkészítő munkálkodás szolgálatába kívánjuk helyezni szaklapunkat, mely erre a czélra a legalkalmasabb eszköz, mely berendezésénél fogva csakis részlettanulmányoknak nyújthat helyet, de melyben mindenki, ki komolyan fogja fel az igazság keresését, közbirtokká teheti azon eredményeket, melyekre vizsgálódása közben akadt. Módot akarunk adni, hogy a mi idáig mondhatni lehetetlen volt, a tudományos theológiai kérdéseket tárgyaló tanulmányok napvilágot lássanak és széle-