Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
338 theologus az általános vallástörténetet örömmel üdvözölje. Nagy szellemi átalakulások mozgalmas napjait éljük. A törekvés összhang és egységre irányul. „A meggyőződés, hogy a világproblémák valódi megoldása a vallásos megoldás, sohasem volt erősebb, mint ma". Ép ezért legfőbb ideje, hogy a vallásos szellem összes megnyilatkozását minden, bárhol is fellelhető formájában, vizsgálódás tárgyává tegyük. Másrészt — és ez a második argumentum — tagadhatatlan, hogy a vallástörténet .a kutatás terén a valóban vallási szempontot juttatja érvényre. A XIX. sz. a vallások vizsgálatánál majd philosophiai, majd psychologiai, történeti, apologetikus vagy polemikus érvekeket követett. Az általános vallástörténet az igazán vallásos irányzatot képviseli, mely minden vallási jelenséget a mindeneket szerető mennyei Atyába vetett hit alapján vizsgál, s mely meg van győződve, hogy Isten lelke nemcsak a zsidóság és keresztyénség szük korlátai közé van szorítva. A probléma, mely Harnack és Réville összeütközését felidézte, a mi szerény méretű theologiai irodalmunkban nem ismeretlen. Schneller István, nálunk mindmáig egyetlen szakszerű ismerője és művelője az általános vallástörténetnek, a kérdéssel behatóan foglalkozott -egy még 1886-ban megjelent czikkében. 1) Most, midőn a kérdés ismét actuális, igen kívánatos, hogy szerzője a tanulmányt a külföld számára is hozzáférhetővé tegye. Közli: Hornyánszky Aladár. A „Jog" folyó évi 3.-iki számában tAz egyházi adók rendezéséről' czim alatt egy igen tanulságos czikket olvashatunk dr. liaffay Ferencz, eperjesi jogakadémiai ny. r. tanár és egyetemi magántanár tollából. A czikk dr. Wekerle Sándornak a „Jogállam" f. évi 1. számában, hasonló czim alatt megjelent fejtegetéséhez fűződik. A párbér ügyének rendezésénél a Wekerle által ajánlott utat s módot, t. i. hogy a szolgáltatás alanyára, mérvére, idejére, arányosságára, jogalapjára s az érvényesítés módjára vonatkozó kérdéseket rendeleti uton kell ^szabályozni, — elégtelennek, sőt zavart keltőnek mondja. Ő a gyökeres és végleges reformot sürgeti, mely törvényhozási uton eszközlendő. A legelső lépés az volna, hogy mindenek előtt Írassanak össze a bonifikálandó párbérjövedelmek, mert csak igy lehet megállapítani, hogy a bonifi1 Az általános vallástörténetnek jogosultsága a theologiai intézeten. (A pozsonyi theol. akadémiának 1885— 80-iki évkönyve. 44 — 81.)