Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

337 szolgálatára alkalmas egyéneket képezzenek. Lényeges változtatásokkal ez állapotot felzavarni, az egyház ill. állam és az egyetemek között dissonantiát elö'idézni se nem kívánatos, se nem ajánlatos. — Harnack fejtegetéseit Réville a Revue de Γ Histoire des Religions 1901-iki évfolyamának hasábjain vette bírálat alá. Harnack utolsó argumentuma világosan mutatja, mily szolgai helyzetben van a német theologia s csak örvendeni lehet, hogy a franczia kutatás szabadságát ily megkötések nem korlátozzák. A dilettantismus veszedelmének hangoztatása nem komoly érv. Az általános vallástörténet tanulmányozása nem követel több általános ismeretet, mint bármely más Studium. Minden tudományszak szükségszerűen más tudományszakokkal áll szoros kapcsolatban. A tudós kötelessége, hogy egy körben teljesen otthonos legyen, de a többiekben nem kell specialistának lennie. Ezekből felhasználja azon megbízható eredményeket, melyeket az illető körök szakszerű művelői felkutattak. Harnack azt állítja, hogy a keresztyén theologiának a biblia vallására kell szorítkoznia. De lehetséges-e a biblia vallását megérteni Egyptom, Babylonia, Perzsia, Görögország vallásának ismerete nélkül? Ugyanez áll a további, a biblia iratain kivül fekvő fejlődésre is. Hisz maga Harnack bizonyította, hogy mily sokat köszön az őskeresztyénség a hellenismusnak. Ki képes a gnosticismussal és a manicheismussal tisztába jönni, ha nem ismeri a kelet vallásait? Ki érti meg a középkori keresztyénség vallásos gondolkozását és szokásait, ha nem számol a kelták, a gallok, germánok, skandinávok, szlávok vallásával? A keresztyénség élő vallás, igaz. De a buddhismus, az iszlám, China vallása szintén az. Hogy a biblia vallása maga a vallás, ez Harnack számára kétségtelen lehet, de mindaddig dogmatikus kijelentés marad, míg azt másoknak is be nem bizonyítja. Úgy látszik, Harnack legfó'bb aggálya az általános vallástörténettel szemben az, amit elhallgatott. Tart tőle, hogy az összehasonlítás nem ütne ki az evangeliom előnyére. Pedig ettől kár félni. Az evangeliom sokkal magasabban áll, semhogy bárhol is vetélytársa támadhatna. Az összetűzés felkeltette az angolok érdeklődését is. Goodwin Smith a Bibliotheca Sacra multévi decemberi füzetében egy czikket szentelt a controversiának, mely az Expos. Times közleményének is alapjául szolgált. Ε czikkben az angol Professor Révillenek mindenben igazat ád. De figyelmezteti két fontos argumentumra, melyeket Réville elmulasztott felhasználni s melyek szintén arra indítanak, hogy minden keresztyén Theol. Szaklap. I. évf. 23