Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

336 életének egyik megnyilatkozása, az abstract theoria megkövetelheti, hogy a tudomány annak fogalmát és jelenségeit a legtágabb téren tegye vizsgálódás tárgyává. Hasonlót kivánhat az egyedül helyes történeti methodus is, mely a fejlődésben nem ismer izolált köröket és mely tiltakozik az ellen, hogy egyes részek az összefüggéstől elszakíttassanak. Sőt az egyházi praxis is a theologiai fakultások kibővítése mellett látszik szólani. A csodálatosan fellendült külmissio a legkülönbözőbb népek vallásának alapos ismeretét sürgeti a jelenkor theologusánál. De ez argumentokkal szemben Harnack szerint oly fontos ellenérvek állanak, melyek a változtatást ép nem teszik ajánlatossá. Minden egyes vallás tanulmányozása feltételezi az illető nép nyelvével, irodalmával, történetével és intézményeivel való beható foglalkozást. „Hogyan lehet a theologiai fakultástól azt követelni, hogy mindé studiumokat, nem kevesebbet mint az egész nyelvtudományt és történetet, a maga kereteibe felvegye?" Ki pedig ezt nem teszi és csakis a vallástörténettel törődik a nyelv és történet felhasználása nélkül, az a dilettantismus veszedelmét semmikép sem kerülheti el. Másrészt a ker. theologiának az általános vallástörténetre semmi szüksége sincs. A ker. theologia a biblia vallásával foglalkozik. Ε vallásnak 3000 esztendős múltja van és e 3000 év emlékeiben mindaz, de sokkal gazdagabb változatokban, megtalálható, amit a világ bármely népe a fejlődés bármely fokozatán felmutathat. Ki a biblia vallásának fejlődéstörténetén végighalad, az számára felesleges, hogy sok mindenféle vallást átkutasson. „Ki a biblia vallását nem ismeri, az egyet sem ismer, s ki azt ismeri, az az összeseket ismeri". Emellett a biblia vallása ma is élő vallás, mely közvetlen megfigyelés alapján tanulmányozható, mit az általános vallástörténet számos fejezetéről nem lehet állítani. Azután nem szabad felejteni, hogy a keresztyénség nem egy vallás a többi mellett, hanem maga a vallás, melynek kutatása a tudományok körében külön helyet igényel. „A tudomány korlátain belül azon szerény segédeszközökkel, melyeket ez nyújt, e legfőbb szellemi kincset megőrizni, a maga tisztaságában megtartani, félreértésektől megóvni, történetileg felismerhető vonásait mind világosabban felismerni, — ez az evang. theologiai fakultások feladata". Ε feladat tudatában vissza kell utasítaniok az egész világ vallásaival való foglalkozást. Végül ellene van az átalakításnak a theologiai fakultások praktikus hivatása is, mit az állam törvényei írnak elő. A német theologiai fakultások nem szabadulhatnak azon kötelezettség alól, hogy az evang. egyház