Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
335 nem szeret engem jobban szülejénél és gyermekeinél" (u. o. B. 7). Továbbá u. ο. B. 14, hol Muhammed is „a mustármag súlyú hit"-ről beszél. The Expository Times. 1903. februári szám. A bevezető czikk egyéb tárgy mellett azt az összetűzést ismerteti, mely nemrég Réville (Paris) és Harnack (Berlin) között támadt az általános vallástörténetnek, mint theologiai diseiplinának kérdése fölött. Réville az 1900. őszén tartott párisi Congrés d' Histoire des Religions alkalmával megemlékezve az általános vallástörténeti kutatásoknak a legkülönbözőbb népeknél észlelhető haladásáról, constatálta, hogy e munkában Németországnak semmi része sincs. A német egyetemek tanulmányi rendje a vallástörténetet egyáltalán nem ismeri. Mindenféle tárgynak jut itt kathedra, de oly tanszék, mely az egyetemes vallástörténetet képviselné, egyetlen egy sincs. Vallástörténeti előadásokat sehol sem tartanak. Innen az az abnormis állapot, hogy „az egyetemek classikus hazája" idegenekhez kénytelen kölcsönért fordulni, mihelyt az általános vallástörténet körébe vágó munkáról van szó. A vallástörténet kézi könyvének megírását az amsterdami Chantepie de la Saussaye-ra kellett bízni, kit a mű második kiadásánál a lipcsei Jeremiást kivéve csupa idegen kutató támogatott. A Theologische Jahresbericht vallástörténeti rovatát évenként külföldi szakemberek látják el a szükséges anyaggal, majd egy svájczi, majd egy hollandi, majd egy dán. — A feleletet a kihívásra Harnack adta meg 1901. aug. 3-án tartott rectori beszédében. 1) Anélkül, hogy Réville nevét említené, beszél azon köröskörül felhangzó véleményről, mely szerint a német theologiai fakultások programmja nagyon szűk és ezért tudományosan ki nem elégítő; mely azt állítja, hogy a theologiai fakultás nem mint a keresztyén theologiának, hanem csakis mint az általános vallástudomány és -történetnek fakultása bír létjogosultsággal. Felveti tehát a kérdést, hogy a német theologiai fakultások megmaradjanak-e a jelen állapotban vagy pedig az általános vallástörténetnek fakultásaivá bővüljenek? Harnack maga is elismeri, (mit az angol czikkiró nem említ), hogy utóbbi mellett sok érv szól. Miután a vallás az egész emberiség lelki ') A beszéd külön füzetben is megjelent: Die Aufgabe der theologischen Facultäten und die allgemeine Religionsgeschichte 1901. Glessen, Ricker'sche Verlagsbuchhandlung. 50 Pf.
