Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

334 származás azomban a hadithirodalom történeti jelentőségéből semmit se von le. Miután a köztudat ezen mondásokat is a próféta tekintélyével ruházta fel. az arab szellem alakulására azoknak mélyenjáró hatása nem maradhatott el. Az iszlám valláserkölcsi, történeti és társadalmi kifejlesztésében a hadith első rangú szerepet játszik. Goldziher nagy érdeme, hogy a traditióirodalom e jellemét éles szemmel felismerte. Ő mutatott rá egyebek között arra is, hogy az arab theologusok mily különös előszeretettel csúsztattak a keresztyének szent irataiból vett részleteket Muhammed állítólagos nyilatkozatai közé. A Muh. Studien II. kötetének 382—400-ig terjedő lapjain (Hadith und Neues Testament) hosszas megbeszélést szentel azon uj test.-i elbeszéléseknek, kifejezéseknek és jézusi szavaknak, melyek a hadithban is feltalálhatók. A közölt anyagból kiviláglik, hogy többek között a miatyánknak egy része, továbbá a Mt. 5

3.

1

3 6

3 7 5.

e 10

1

6 22 2

1 Ján. 2 ^jj-ben mondottak majd szószerint, majd kisebb-nagyobb változtatásokkal az arab theologusok jóvoltából Muhammed nevének aegise alatt a muszlimok között is ép úgy otthonosak, mint a keresztyén világban. Ε megfigyelés fontosságát nem lehet kicsinyelni. Hogy az iszlám keletkezésére a keresztyénség lényeges befolyást gyakorolt, eléggé ismeretes

1). A hadithirodalom arról tanúskodik, hogy a hatás később se szünetelt, hogy a muszlim szellem Muhammed utáni kiépítésénél az evangéliumok gondolatainak is jutott osztályrész. Egyrészt az iszlám belső fejlődésének, másrészt a keresztyén eszmék terjedésének kutatója számára ez bizonynyal nagy horderejű észrevétel. Fenti czikkében Goldziher ujabb adatokat szolgáltat az eddigi anyaghoz. Közli azon arab helyeket, melyeken Mt. 3 n 5 is, 7 7 10 3

4 20. Luk 12

3

3.

3

4. (Mt. 6

2

0.

2

1). II- Kor. 9

Γ I. Thess. 5 2j részint Muhammed részint mások szájába adva előfordulnak. A szószerinti megegyezés itt is a reminiscentiaszerűséggel váltakozik. Ez adatokat még a következőkkel lehet megtoldani: „Senki se lehet igazi hivő közöttetek, mig nem kívánja ugyanazt felebarátjának, amit önnönmagának" (Buchari, K. Iman, B. 6)

2). „Senki se lehet igazi hivő közöttetek, mig *) Wellhausen, Reste arab. Heidenthums"- 1897, 230-234. Sprenger, Leben und Lehre des Mohammad Bd. I—III. 1869. 2) Goldziher egy levelében azon véleménynek ád kifejezést, hogy e hadith eredetije valószínűleg nem az Uj-, hanem az O-Testámentom. (Lev. 19

1

8). Ugyanitt arra figyelmeztet, hogy ő már az Iszlám 397. lapján citálta e haditht." Továbbá közli az Uszd al'Gábában (III. 2G6) található következő mondatot: Amit kívánsz, hogy veled tegyenek az emberek, azt tedd velők is; amit pedig nem akarsz, hogy Veled tegyenek az emberek, azt δ velökse tedd.