Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
328 azt. A 17. vben ama vád ellen védekezik, hogy a törvényt eltörli. De sőt igaz érvényét azzal emeli ki, hogy betölti azt s benne a mit mások meg se látnak, vagy csekélynek ítélnek, ép az erkölcsi követelményeit hangsúlyozza. A 19. v. a vádat a vádlókra fordítja vissza, s az alapgondolat benne nem az, hogy mi a könnyű vagy a nehéz a törvényben, hanem az, hogy kik mehetnek be a mennyek országába. A 17—19. v. csak átmenet a tulajdonképeni fő dologra, a 20-ik versre, melyben az egész hegyi beszéd thémája van kifejezve. Schmiedel Ρ. zürichi tanár ugyanezen számban jelzi az angol bibliai társulat ama szándékát, hogy fennállása 100-ik évfordulója alkalmából, 1904-ben ki fogja mondani, hogy a textus receptus helyett a biblia alapszövegéül ezentúl a Nestle-féle szöveget tekinti, s csakis ennek az alapján készült fordításokat köaöl. Ha ez áll, akkor a magyar biblia revisióra is befolyást gyakorol ez a határozat. Midőn erre az érdekeltek figyelmét felhívom, egyszersmind tisztelettel kérem a beavatottaknak erre a kérdésre vonatkozó felvilágosítását. A 8. számban. Staerk W., Jesu Stellung zum jüdischen Messiasbegriff-' czimen Wrede és Merx munkái alapján azt fejtegeti, hogy Jézust senki se tartotta Messiásnak, de sőt ő maga sem tartotta magát annak. Az „emberfia" kifejezés csak keresztyén találmány. A főpap és a helytartó előtt tett kijelentés „te mondád" igy egészítendő ki: „én nem." A jerusálemi bevonulás csak mese. Vizsgálódásának eredménye az, hogy Jézus nem Messiás, hanem egyszerűen reformátor. Ε czikkre a feleletet már a 11. számban megadja P. Fiebig, Der „ Menschensohn" als Geheimname czimen. Itt elsőbb is azt bizonyítja, hogy Jézus magát Messiásnak tartotta. A „te mondád," amint azt Mt. 26, 25 is, de meg az ez alapon történt elitélés is igazolja, igenlő vallomás volt. A Keresztelő kérdésére Jézus a Jes. 40-re való utalással, tehát messiási helylyel felel. A jerusálemi bevonulást ő sem tekinti vallomástételnek, mert az ünnepeltetés csak a csodatévőnek szólott. A messiási igényeket támogatják még a köv. helyek is: Mt. 12, 6·4i· 42· Mk. 2, í 9. Lk. 10,23,24· A mi pedig az „emberfia" kifejezést illeti, ez Dániel 7, i 3-ra utal s Jézus tudatosan használta azt egyrészt messiási igényeinek jelzésére, másrészt pedig a téves, mert partikularistikus és politikai messiási képzetek távoltartására. Ez magyarázza meg azt is, miért tiltja meg mindig az ő messianitásának hirdetését. Igy hát az
