Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

A kompromissz-katholicismus Magyarországon. Schrödl Józseftől

A kompromissz-katholieismus Magyarországon. II. A reformáczió elterjedésének első nyomai egész Magyarországon azonos typust mutatnak: az egyházi rendbeliek egy része a reformáczió eszméinek hatása alatt áll, prédikáczióikban, irataikban az új szellem gyakran zelota hévvel nyilatkozik meg; a szabad királyi városok vezető körei, kiknek humanista műveltsége úgyis elvi ellentétben áll az egyház dogmáival, nagy érdeklődéssel mérlegelik azon lehetőségeket, mik bekövetkezhetnek, ha az általános forrongás következtében a meglevő rend megbomlik ; a főurak pedig a főpapság rendi hatalmának a reformáczió következtében való megrendülését felismervén — nem véve szemügyre az érzületi okokat — a reformáczióval szemben nem foglalnak el ellenséges álláspontot. A legmerevebb álláspontot foglalja el a reformáczióval szemben politikai szempontból a populus Yerbőczyanus, a köznemesség és természetes helyzeténél fogva a főpapság. A két utóbbinak állásfoglalása készteti az államhatalmat is az 1523. és 1525. törvényhozásban megnyilatkozó szigorú rendszabályokra. Az államhatalom és a hatóságok a törvényt és a királyi rendeleteket, melyek a reformáczió elterjedését voltak hivatva meggátolni, sok esetben szigorúan végrehajtották és e tekintetben a mohácsi vész utáni idő sem hozott azonnal változást

1); sőt 4) Hogy Martinuzzi György kormányzó és nagyváradi püspök tűzzel vassal irtotta az eretnekeket, arról említést tesz Somogyi Péter vágsellyei tanító az ő feljegyzéseiben. Libellus contribulationis de Sellyensi captivitate. Kézirat a pozsonyi ev. lyceumi kézirattárban. Stromp László, Somogyi Péter fogsága, 8ő. 1.