Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

A kompromissz-katholicismus Magyarországon. Schrödl Józseftől

187 talán épen e körülmény tette a mozgalmat állandóvá, az elmék érdeklődését és a kedélyek izgalmát általánossá. A reformáczióval összefüggő események csak úgy képezték a megbeszélés tárgyát a királyi udvarban, mint a kolostorok czelláiban és a városi polgárok lakomáin

1). Bármennyire általános volt is azonban a kedélyek forrongása, a töröknek hét izben megismétlődő inváziója, Magyarországnak három részre való szakadása és Ferdinand magyar király ragaszkodása a régi egyházhoz nem engedik meg, hogy a közvélemény egybeforrva tettre szánja el magát és a régi egyház kereteit is megbontsa. Ha 1542 előtt még az erdélyi szászoknál sem szólhatunk mélyreható egyházi reformokról, még kevésbbé lehet ilyenekről szó a királyi Magyarországon'

2). Azon mozgalmak, melyek a királyi Magyarországon a XVI. század első felében lejátszódnak, helyi jelentőségűek, elszigeteltek és a hatóságok által könnyű szerrel elnyomattak. Sopronban már 1522-ben prédikáltak a francziskánusok templomában a pápai hatalom visszaélései, a bűnbocsánat, a fülbegyónás, a szentek és szűz Mária tisztelete, a böjt ellen és miután Peck Kristóf városi lelkész ezt Kajár István győri kanonoknál, ki 1524-ben canonica Visitation Sopronban járt, bejelentette, az utóbbi év október 14. királyi parancsot kapott Sopron város tanácsa, melyben a tanács fej- és jószágvesztés terhe alatt felszólíttatik, hogy az említett váddal terhelt szerzetest Gergely egyházi vizsgáló bírónak kiszolgáltassa és a királyi parancs vételével egyidejűleg hirdettesse ki, hogy ugyancsak fej és jószágvesztés büntetése mellett senki ne merészelje Luther vagy híveinek könyveit házánál tartani, olvasni, dicsőíteni és a bennt foglalt eretnekségre vonatkozólag akár nyilvánosan, akár magánkörben vitatkozni. Ellenben mindenki köteles az ily könyveket és iratokat a kihirdetéstől számított három nap alatt azon fér') Müllner Mátyás „Geschichte des evangelischen Gymnasiums zu Oedenburg" cz. művében: 13. 1. Gregoriancius Pál, győri püspök levele 1554. aug. 31.-ről. 2) Dr. Lukács Béla, Honter János és a szászok reformatiója. Protestáns Szemle. 1902. 4. füz.