Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Tanulmányok Augustinus tanrendszeréből. Tüdős István dr.-tól
177 ebből a nyilatkozatából: a földből vettük eredetünket és attól kaptuk nevünket; a földről neveztetünk embereknek.') A humus-ból lett homo-1 úgy tekinti Augustinus, mint a kit a szent irás előadása szerint az Isten a maga képére és hasonlóságára teremtett, a kiben a lélek és a test az alkotó elemek, a kinek teste is, meg lelke is külön természetű és mégis egy személyű. Az embert az Isten úgy teremtette, hogy közbűi legyen Isten és a világ között s ilyen módon egyik részével égi. másikkal földi természetüként éljen, az első által benső boldogságnak, a másodikkal külső kellemességnek jusson a birtokába. Eredetében tehát az ember Istentől való, de eredete testiséget és lelkességet árul el, a mennyiben maga az emberi természet, mint élő valóság, a maga mikrokosmosában, kettősség, t. i. lélek és test. Mindkettő isteni-é vagy nem, azt maga az eredet nem állapítja meg, de hogy maga a testiség, bár isteni eredete tagadhatlan a teremtés tény énéi fogva, nem jelenti egymagában az istenit, igazolj körülmény, hogy csak a lélek tör Isten felé, mig a test a földhöz kötöttséget hordja. Ez a különbségtétel a test és lélek között Augustinusnál is azt foglalja magában, hogy az ember úgy, a mint van: kétségbevonhatlanúl kettős világot mutatóként szerepel, a mely kettős világban, hol a test uralkodik, hol a lélek, magának a két világnak egymással való küzdelme s felcserélődése folytán. Hogy beleillik-é ez a megkülönböztetés a tudományos felfogásokba, azt felesleges kérdezni is, meg keresni is, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a valóság nemcsak az újkori tudomány mellett szól e tekintetben, hanem szól Augustinus mellett is, a ki az embernek természetében a dichotomiát ime teljes érvényességgel megállapitja, A kettőnek, léleknek és testnek egymáshoz való viszonyát eként is megállapitja aztán: a lélek (anima) valami erő, a mely a testet élteti s a kettő közül az egyik külömb a másiknál, t. i. a lélek uralkodik, a test szolgál. 2) ') Homines vocamur propter humum, unde páter noster forinsecus originem habet. XVI. kötet. 487. 1. 2) XVII. kötet. 1534. I. Theol. Szaklap. I. évt. 13
