Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
158 partján lefolyó eseményeket, melyekró'l az Orientgesellschaft rendesen megjelenő értesítései tudósítják a világot. A nemzet becsülete és pénze van a vállalathoz kötve. Tudni kívánják egyúttal kiknek nyugalmát zavarja fel az expeditió ásója, minek megismerésére vándorol ki annyi ezer márka az országból ? A feleletet elsősorban az assyriologusok vannak hivatva megadni. A tudósok elhagyják tanszékeiket, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető előadásokon aprópénzre váltják tudományos kincseiket és kereskedőknek és iparosoknak, előkelőknek és alacsonyaknak magyarázzák azt az időt, midőn az Eufrát és Tigris vidéke még nem volt oly elhagyatott, mint ma. Ε mellett könnyen érthető czikkekben és értekezésekben igyekeznek a nagyközönség kíváncsiságát kielégíteni. Egész garmadája az ily ismertetéseknek jelent meg az utolsó három év alatt. Alig van assyriologiával foglalkozó német tudós, ki ne keresett volna alkalmat, hogy kisebbnagyobb körben felvilágosítással szolgáljon az annyira actuális théma felől. Az előadóknak és ismertetőknek nincsen nehéz feladatuk. A tárgyat, bármily távolesőnek lássék is az, érdekessé teszi már maga az időszerűség. De még valami más is. Assyria és Babylonia története szoros kapcsolatban áll annak a népnek történetével, melyről az írás beszél. Az assyrok leigázták és fogságba hurczolták Izráelt. A babyloniaiak elpusztították Jerusálemet és számkivetésbe vitték Juda lakóit. Ezt minden gyermek tudja. Ki kissé buzgóbban forgatta az ÓT -ot, megismerkedett Sargon (Jes. 20.) és Sanherib (Jes. 37, 3 7 II. Kir. 19, 3 S) nevével is. Tudomást szerzett Nebukadnezárról, kit Jeremiás könyve oly gyakran emleget. És sok azon földön játszódó eseményről, melyet most német ügyesség tesz vizsgálat tárgyává. így a modern hallgatóhoz is jórészt közelálló alakokról és szintérről kell az előadónak beszámolnia. Fokozzák az érdekességet az assyriologiának az írásra vonatkozó eredményei. Kinek figyelmét nem köti le az a meglepő hír, hogy a vizözöntörténet, melyet az elemi iskola padjain tanult, Babyloniából származik ? Hogy a teremtésről szóló tudósítás Gen. l-ben a babyloniai teremtésmythusnak hosszas fejlődésen átment recensiója ? És érthető, hogy az ismertetések és előadások, midőn a távol Babyloniát kívánják a mai kor gyermeke előtt megjeleníteni, különösen ezen részletekhez kapcsolják a fejtegetéseket. Ε pontnál nem csak a nemzeti büszkeség érdeklődik Babylonia iránt, de a hagyományokhoz ragaszkodó gondolkozás is, mely csodálattal értesül az ő eddigi meggyőződését felforgató tudományos vívmányokról és arról a világról, melynek felkutatása az ismereteknek ezen átalakulását előidézte.
