Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

159 A fenti három munka szintén az említett indokoknak köszöni létrejöttét. Mind a három külömböző helyen külömböző közönség számára tartott előadás. Szerzőik az orientális tudományoknak kiváló képviselői. Zimmern, a lipcsei egyetem tanára, főleg a babyloniai vallás tanulmányozásával tett nagy szolgálatot a sémi kutatásnak. Delitzsch (Lipcse) a német assyriologiának atyamestere. Kiterjedt iskola keletkezett körülötte azon 30 esztendő alatt, melyet immár θ disciplina szolgálatában tölt. Barth (Berlin) pedig messze ismert tekintély a sémi nyelveknek grammatikai és lexicográphiai feldolgozásában. Közös vonása végül e 3 munkának, hogy új dolgokat egyikök sem foglal magában. Ez természetes is, helyes is. A felolvasó terem a tudomány műhelyében megvitatott kérdéseket kiván szélesebb köröknek hozzáférhetővé tenni és nem az a hely, hol ajánlatos volna kétes értékű új ötletekkel és gyanításokkal előhozakodni. A legnagyobb sikerrel Delitzsch dicsekedhetik. Előadása valóságos sensátiónak mondható. Már maga a társaság, mely végighallgatta, kivételes helyet biztosít neki. Midőn az Orientgesellschaft meghívására 1902 jan. 13-án a berlini énekakadémia dísztermében megtartotta felolvasását, a császár is megjelent a közönség soraiban. Sőt a felség külön felszólítására febr. 1-én megismételte azt a császári palotában, a császár családja, herczegek és herczegnők jelenlétében. Az előadás két részre oszlik. Az elsőben számos példával illusztrálja Delitzsch, hogy mily nagy mértékben előmozdította az ÓT megértését az assyr-babyloniai kutatás. Az írásban futólag említett városok és személyek egész tömege vált közelről ismeretessé az ékiratok felfedezése és megoldása révén. „Az éjszaki ellenség", kit a próféták oly sokszor emlegetnek s kinek közeledését több helyen rajzolják, most szemtől-szembe megfigyelhető. Az emlékek reliefek alakjában bemutatják az útra kelő tábort, várak ostromát, városok kifosztását, a legyőzöttek fogságba hurczolását, Az alakok" markáns vonásaiból pontosan kivehető, hogy melyik arab, melyik elámita és melyik tartozik Izráelhez. Ugyancsak ez emlékek világos képet nyújtanak az assyr-babyloniai uralkodók magánéletéről. Itt oroszlánvadászaton találjuk őket, ott lakmározás közben legkiválóbb alattvalóiktól körülvéve. Az ÓT puszta nevei élő személyekké változtak át e sculpturák kalauzolása mellett. A babyloniai nyelv az ÓT nyelvének tisztázására első rangú forrás. A babyloniai sajátos kifejezések pedig sokszor felette érdekes fényt vetnek a hébereknél használatos rokon kifejezés értelmére. A második rész azon, a cultura és vallás körébe tartozó elemekkel foglalkozik, melyeket Izráel Babyloniából kapott. Babyloniai