Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
157 kiadással teljesen meg van elégedve. Sokat kívánt és többet kapott, mint a mennyit várt. A munka az egyháztörténet iránt érdeklődőknek igen hasznos szolgálatot tesz. A szakembernek egész kis szakkönyvtárt nyújt és pedig előadásra, felolvasásra alkalmas, kész alakban. A magánytanulmányt megmenti a hosszas keresgéléstől. A nyilvános előadást nagyban elősegíti, mert az anyagot megbízhatóan és hitelesen, emellett kész formában nyújtja. Az egyháztörténész mellett az egyházjogász is nagy köszönettel tartozik Mirbtnak. Hörk József. H. Zimmern, Biblische und babylonische Urgeschichte, Leipzig, Ilinrichs'sche Buchhandlung 1901. 40 oldal, 80 Pf . — Fr. Delitzsch, Babel und Bibel, Leipzig, Hinrichs'sche Buchhandlung, 1902. 52 oldal, 2 Mk. — ./. Barth, Babel und israelitisches Religionswesen, Berlin,· Mayer und Müller, 1902. 36 oldal, 80 Pf. A német nagyközönség, elütőleg a francziától és angoltól, a legújabb időkig feltűnő csekély érdeklődést tanúsított az assyrbabyloniai kutatások eredményei iránt. Mit elsőrangú orientálistáik producáltak, évtizedeken át csak egy szűk körnek birtoka maradt, elzárva az egyetemek és tudós társaságok falai közé. A közöny azomban az utolsó három esztendőben hirtelen csodálatos érdeklődésbe csapott át. A műveltek kíváncsisága kelet felé fordult. Azok is tudomást kívánnak szerezni Nineve és Babylon történetéről, kiknek idejét és szellemi erejét egyedül a mindennapi élet kérdései szokták igénybe venni. A napilapok mondhatni állandó rovatban foglalkoznak Nebukadnezárral és világhódító hadjárataival. Ε meglepő változás oka egy expeditiónak kiküldése, mely 3 esztendő óta ássa Babylonia földjét és kutat eltemetett emlékek után. Idáig a német nemzet nem szerzett babérokat az assyrbabyloniai ásatások körül. Annyi fényes siker, ősrégi városok napfényre hozása, elveszettnek hitt népek életrekeltése, Sargon és Sanherib palotáinak, Assurbanipál könyvtárának megtalálása franczia és angol nevekhez fűződik. A német nemzet az internationális versenynek ezen terén sem kivánt visszamaradni. 1893-ban megalakult az u. n. Orientgesellschaft, mely a következő évben egy kitűnően szervezett expeditiót indított útnak, hogy az egykor hatalmas Babylon városát felkutassa. A vezetés Koldewey Róbert kezébe van letéve, ki vajmi hamar nevezetes sikerek hírével lepte meg a honfitársakat. Átvizsgálta Nebukadnezár palotáját és a nagy Marduktemplomot. Feltárta a híres búcsújáró-utat, mely régen Babylont Borsippával összekötötte. Az otthoniak természetesen feszült érdeklődéssel kisérik az Eufrát