Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
152 kesek történeti szempontból a mi kanonikus evangéliumaink? Ε kérdések fejtegetésével kapcsolatosan megállapítja, hogy evangéliumaink 70—120 közt, (némely toldás 140-ből való) mai alakjukban készen állottak. Előállásuk alkalmi oka a gyülekezeti szükség volt. Amint alakultak a gyülekezetek, amint mind szélesebb körre szóródtak szét az apostolok is, a hivek is, mind nagyobb szükség lett a Jézus tanításainak feljegyzéseire. A legelső feljegyzés Papias egészen hiteles adatai szerint Mátétól és Márktól való. Máté Logiája aram nyelven volt irva, de a csakhamar lefordították görögre s az első evangélium szerzője már nem aram, hanem görög nyelven ismerte azt. Ezt ^/A-val jelzi. A másik eredeti feljegyzés Márk evangéliuma. És pedig az ősmárk hypothesis tarthatatlanságát vitatva, egészen helyesen emeli ki Soltau, hogy a mai alakjában jegyezte azt fel Márk. Péter igehirdetése ez, s Márk csak a következő részleteket toldotta Péter evangéliumához: 1, i-i 5. 4, 3 5—-í5, 4 3. 6, 3 2_ 4 4. 9, 2_ n. 10, 4 6_ 5 2, és talán 6, 4 5·—8, 2 e-ot, ha ugyan ez nem még későbbi kéztől való. Ε feltevés azért valószínű, mert Lukács ezeket a szakaszokat nem ismerte. Szerintem azonban ez a körülmény nem bizonyít idegen beavatkozás mellett. Végül a 16, 9_ 2 0 Aristiontól való, amint azt a Conybeare-féle 1893-ban talált papyrus bizonyítja. Teljesen meggyőzőek a Márk eredetisége mellett különösen Hawkins alapján felhozott érvek, melyeket ideiktatok: 1. Márk egész anyagát — 30 vers hiján — megtaláljuk Mátéban és Lukácsban. 2. Jézus útjának pontos geográfiái menetét csakis Márk adja. 3. Jézus működésének középpontja Kapernaum. 4. A szenvedés hetéről csakis Márk ad tiszta képet. 5. Jézus élete fejlődését, s a katastrófa okait csakis Márknál találjuk meg. (De ennél a pontnál Soltau elragadtatja magát olyan hypothesisre, a mely nemcsak kalandos, hanem Márk egész hitelének lerontására is alkalmas, t. i. hogy Márk Pál apostol életének menetét vitte bele Jézus életének folyásába, hogy meglássék, hogy a tanítvány nem volt különb a Mesternél.) 6. Az igazi sorrend csakis Márknál van meg, ezért a másik két evang. közül hol az egyik, hol a másik egyezik vele. 7. Az aram kifejezések késői műnél érthetetlenek volnának. 8. A legrosszabb görög nyelven van irva. 9. Vannak kifejezések, melyek egyik része Máténál, a másika Lukácsnál található meg pl. Mk. 1, 3 2 = Mt. 8, 1 6 és L. 4, 4 0. 10. Sok perikopa részletesebb Márknál. 11. Nincsenek benne duplumok. Ε két utolsó érv a leggyengébb, mert a 10. alapján akár másik ev. elsőbbségét is lehetne bizonyítani, a 11. pedig nem áll meg (6, 4F ) és 8, ι— io duplum), hacsak, mint azt szerzőnk teszi, nem az eredeti ev. alkotórészének tekintjük a 6-8 fejezeteket. Minden-