Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
153 esetre érdeme azonban Soltaunak, hogy a Márk elsőségét és eredetiségát és roppant történeti értékét igaz jelentőségében kiemeli. Hogy voltak-e Márknak forrásai ? erre a kérdésre Soltau így felel: csak a 13. fejezetnek az alapját képezte egy írásos „röpirat", mely a zsidó háború korából származott. S mert duplumokat tartalmaz, a 6, 4f >—8, 2( i nem tartozott az eredeti feljegyzéshez, mely 70-ben készen volt. Márk és a logia görög fordítása {síA) alapján készült az első evangélium. De nem mai kanonikus formájában, hanem eredeti alakjában, mint Ősmáté. Ez kiszorította az egyházi használatból a Logiát azért, mert azt csoportosítva úgyis felvette, Márkot pedig azért, mert szebben volt irva s gazdagabb is volt. Ez keletkezett 75 80 közt. Tehát az eredeti Máté féle feljegyzés ( Λ) már az Ősmáté korában is ki volt bővítve. De hát nem sokkal természetesebb-e felvenni az Ősmáté helyett azt, hogy a Logia, amint azt Resch igen helyesen magyarázza, nem puszta beszédgyüjtemény volt, hanem Jézus története, tehát egy teljes igazi evangélium, amelyben a mai Mátéban és Lukácsban található beszédek is mind benne voltak ? Hiszen a Mk. és Logia alapján készült Ősmáté, amely Soltau szerint, minden problémát megold, voltaképpen csak a Resch-féle egyszerű magyarázat combinativ kerülgetése. S ennél a kérdésnél maga Soltau is ellenmondásba jön önmagával, mert a János evangéliuma számára is egy külön Logiát vesz fel, de az a jellemző, hogy ebben nem beszédek, hanem a synoptikusokához hasonló elbeszélések voltak, így hát ő sem következetes a Logia elnevezés értelmezésében. S ha Jánosnál a Logia elnevezés történeti anyagra vonatkozhatik, akkor a synoptikusoknál is vonatkozhatik. S ez annál természetesebb, mert ily módon nem kell Lukács számára megint külön Logiát venni fel, a melyben már nemcsak a beszédek, hanem a történeti háttér is megvoltak (v/B). Ez a szegények és samaritánusok evangéliuma volt, azért oly építő és a szegényeket istápoló a harmadik evangélium. Tehát Soltau szerint az evangéliumok alakulásának menete ez volt: Máté aram eredetije Λ Ennek görög fordítása Ak I. evang. III. evang. Természetesen úgy az első, mint a harmadik evangélium még e mellett a II. evangéliumot is ismerte ős használta. Máté szerzője ezeken kivül még az 1—2. fejezet számára bizonyosan más forrást is használt s vannak benne egyes versek és kisebb-nagyobb szakaszok, melyeket a katholizáló kiadó toldott bele. Lukácsnak a forrásai 11
