Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

Jézus Krisztus a nevelésnek elve. (2-dik közlemény.) B) POSITIV, KIFEJTŐ RÉSZ : A keresztyén vallás lényege. A keresztyén vallás lényegének előterjesztésével kívánunk felelni azon kérdésre, hogy váljon a keresztyén vallás megfelel-e nevelési elméletünk központjaként oda állított tiszta éniség állás­pontjának, a vallás-erkölcsi jellem eszményének s továbbá, hogy váljon felismerjük-e a keresztyén vallás lényegének kifejtésénél azon erőket, a melyek a jelent állandóan áldólag a haladás irányában meghatározzák. Ugy látszik azonban, hogy igen bajos a keresztyén vallás lényegének meghatározása, minthogy az, a mit ma keresztyén vallás neve alatt ismerünk, egymással nem egy pontban lénye­gesen ellenkezik, s az őskeresztyénség forrásai sem oly tiszták, hogy azokban a keresztyén vallást teljességében híven felismer­hetnők. Ezért habár csak futólag is néhány szót I. a keresztyén vallás történeti forrásairól. Minden dolog lényege keletkezésében mutatkozik legtisztáb­ban. A felekezeti eltérő felfogás mögött: ott van az evangéliom, a mely nevezetesen synoptikusi alakjában megbízható forrása a keresztyénség keletkezése korának. Lukács evangelista. a ki Domitian (81—96) idejében irta evangéliomát, mint történész fogott tárgyához. Tőle tudjuk (1, ,— 4), hogy akkoriban már sokan {ηολλη)) kisérlették meg a megbizonyosodott ( των πεηληρο­(poor μένων εν νμΊν πραγματών) történeti tényeknek rendszeres

Next

/
Thumbnails
Contents