Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

A kompromissz-katholicismus Magyarországon. Schrödl Józseftől

103 azért a tridenti zsinaton merev konservativ álláspontjából semmit sem engedett, miáltal nemcsak a teljes katasztrófától menekült meg, hanem lassanként a spanyol világhatalom, a jezsuiták és a tömegek vakhite által megsegítve, védelembó'l támadásba ment át. A harcz még csak egy évszázad múlva a XVIII. század közepén dől el a kúriának teljes diadalával Francziaországban, Dél-Németországban és Ausztriában, részleges diadalával Magyar- és Lengyelországban és teljes kudarcával a Skandináv országokban Skót-Angolország- és Észak-Németországban, valamint a Németalföldön is. A küzdelem korszakának elején a pápaellenes politikának nagy előnyei vannak: Németországban az augsburgi vallásbéke a németbirodalmi rendek vallásszabadságát biztosítja, vagyis az egyházi birtokok saecularisátioja szentesítést nyert; Anglia, Skandinávia, sőt a katholikus Francziaország a német protestánsok állandó szövetségese, a katholikus választófejedelmi méltóságokat már csak a reservatum ecclesiasticum vékony szála tartja még, három választó fejedelem: a szász herczeg, a brandenburgi őrgróf, a rajnai palatínus gróf protestánsok, a még az ősi katholikus hitben született és nevelt Ferdinánd császár öreg, fáradt, erélytelen, de utóda, a sok Habsburgkoronának várományosa, a koronázott magyar király, érzületében és gondolkozásában protestáns. Miksa főherczegnek protestáns érzülete úgy a katholikus, mint a protestáns világban nagy perspektívákra adott alkalmat: magatartásától függött, hogy Németországban egy nagy nemzeti egyház létesülhet e a német császár fősége alatt, ki azután megszűnik római lenni a szónak pápás és egyetemes értelmében, vagy pedig a császár elfogadja a pápa szövetségét és ketten együtt fáradnak a katholicismus és a császárság régi traditiói megőrzésén. Miksa császár már atyja életében felismerte a saját históriai missióját, ambitiója is lett volna a nagyszabású feladatra, do nem volt meg benne az, a mi mindenek felett szükséges ilyen missió betöltésére: a saját személyébe és feladatába vetett megingathatlan hite, a mindent koczkáztatni kész, önfeláldozásig