Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
A kompromissz-katholicismus Magyarországon. Schrödl Józseftől
104 menő elszántság, az aczélkemény akaró képesség, a hogy ez meg volt később, de az ellenkező irányban, a rekatholizálás terén, öcssében, II. Ferdinándban. Pedig ha Miksában csak felerészben van meg II. Ferdinánd akczióképessége, mint pr.otestáns cseh király és negyedik német világi választó a német nemzeti császárságot megalapíthatja, a saecularizált német egyházi választófejedelemségekkel teremthet maga körül támaszokat és egész közép Európa protestáns alapon fejlődik. Hogy nem igy történt, azt Miksa egyéniségén kívül annak a körülménynek is kell betudnunk, hogy a protestáns fejedelmek, rendek, nép, egyház és tudomány Miksát nem támogatták kellőkép, nem voltak szervezve, későn vették észre az újra szervezkedő pápaság félelmes erejét és támadását, túlságosan bíztak önmagukban és könnyelműen sokat hagytak a véletlenre. Hogy Miksa, mint a Habsburg koronának várományosa, csakugyan át volt hatva protestáns érzülettől, az ma már kétségtelenül megállapított tény. 1) Atyjával Ferdinánddal is sokszor jött vallásos nézetei miatt összeütközésbe. Ő maga, nagynénje Mária özvegy magyar királyné és a két századdal később ólt II. József császárok jutnak a Habsburgok közül azon, náluk úgylátszik tragikus sorsra, hogy a római egyházzal szemben foglaltak állást. Meggyőződése szerint a vallási dolgokban nem dönthet a kard ; a lelkiismereteken uralkodni akarni a legnagyobb bűn. Udvari papja, Pfauser Sebestyén, a bécsi Augustinus templomban lutheránus szellemű prédikációkat tartott. Egyik udvari papja meg is nősült. Pfauser révén állandó összeköttetésben állott Melanchthónnal, ki utolsó nagy fontosságú iratát, melyben állást foglal a bajor inquisitio artikulusaival szemben és a protestantizmus controvers kérdéseiben is, egyenesen Miksának küldi el. Bizalmas leveleiben határozottan a megtisztított tan hívének vallja magát ; szeretné, ha a protestánsok között teljes volna az egyetértés, ') L. Maurenbrecher, Historische Zeitschrift LXXIX k. 241. 1. Hopfen, Kaiser Max II. und der Komprorniss-Katholicismus. Johanny: Der Protestantismus in Wien. Wiener Evangelische Vorträge I. 86. 1. Loesche, Geschichte des Protestantismus in Oesterreich in Umrissen.
