The Hungarian Student, 1958 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1958 / 5. szám
Magyarországi helyzetismertetés A HRUSCS0V-LÍTQ8ATÁS jegyében A magyar politikai élet központjában - amennyiben ilyesmiről diktatúrában beszélni lehet - még mindig Hruscsovnak, a Szovjetunió uj diktátorának magyarországi látogatása áll. A látogatás jelentőségét növelte az a tény, hogy az közvetlenül nyomon követte Hruscsov egyeduralmának látszólagos beteljesülését, a kormányvezetés hozzácsatolását eddigi pártvezéri poziciójához. Hruscsov magyarországi tartózkodását megelőzte a magyar államférfiak két látogatása,Kelet-Németországba és Jugoszláviába. Münnieh,Marosán és Sik Endre Kelet-Németországba utaztak, a sztálinizmus legfőbb védelmezőjének, Ulbrichtnek a meglátogatására. Érthető módon Berlinbe a "balszárnyhoz" tartozók zarándokoltak vagy azok, akik aszerint imbolyognak a két szárny között, hogy melyiket érzik erősebbnek. Nem kétséges, hogy Sik Endrét is ide kell sorolni, aki a magyar külügyminiszterséget orosz szolgálata folytatásának tekinti, Aét lánya a Szovjetunióban él; szovjet funkcionáriusok feleségei/. Itt kell megjegyeznünk, hogy balszárny alatt a pro-sztálinistákat értjük, mig jobbszárny alatt azokat - köztük elsősorban Kádárt - akik a bizonyos fokú lazitás hivei és okultak a magyar forradalomból akkor is, ha ezt gondosan igyekeznek elleplezni. Helyesebb /folytatás az első oldalról/ lövegeink torkából énekeltük? Árad—e még belőlünk ugyanaz a szeretet, amely ott, a szabadság lázában testvérré ölelt minden magyart? A forradalom nem veszett el.Odahaza él! De ha Te itt elejted a zászlót, épp olyan árulóvá lettél, mint aki odahazaNlépett át"az ellenséghez. Sót, Te nagyobb áruló vagy, mert Téged itt sem megélhetés, sem egyéb kényszerítő erő nem hajt arra, hogy ezt tedd. Diák és munkás, fiatal és öreg, férfi és asszony! Akit egy forradalom vihara dobott ki az emigrációba, vagy akit korábbi vihar sodort el hazulról, de a forradalomban néped bátorsága, ereje, hite megigézett, nem szakadhatsz el! Ha lanyhul a hitünk, mosódnak emlékeink, olvassuk el újra és újra a forradalom sajtóját, rádióját. Minden érvényes most is. A szabadság négy boldog napján egy számban kicsi,de lélekben nagy nép teljesen kifejezte önmagát és ma is EZ AZ ÚTMUTATÓ! Ne Te hasonulj mások gondolkodásához! Te nyerj meg, győzz meg másokat! Az emberiség legjobb szellemei, Írói, költői, gondolkodói váltak a magyar szellem bámulóivá. Jules Bomains, a Francia Akadémia tagjának szavait ma igen sokan vallják: "A magyar szellem, a magyar mag megtermékenyitette a Nyugatot a szellem visszahóditására. A magyar nép nemcsak a saját, de az orosz nép és az egész Európa felszabaditásáért is harcolt." A forradalom kötelez. Munkára,összefogásra, szüntelen tevékenységre,tanulásra, helytállásra. Hitre és küldetésre. Minden lehetőség megragadására, amellyel segíthetünk. Nem szólamra,nem vitatkozásra, hanem cselekedetre. Életünk minden percben nyújtja a lehetőségeket és alkalmakat. Tanuljunk, tapasztaljunk minél többet, amit népünk javára felhasználhatunk. Harcol - junk ki elismerést, megbecsülést magunknak s ezáltal népünknek és hazánknak. Úgy éljünk és dolgozzunk,hogy soha ne kelljen feladnunk magyarságunkat és Október eszméit. Mindannyian népünk követei vagyunk itt kinn az emigrációban. A haza helytáll. A haza int és üzeni: "Böcsületére jól vigyázzon minden nemes szegény— l.eKfpy ! " - KISS lenne ezt az u.n. kádárista csoportot a "közép" megkülönböztetéssel jelölni, de a Nagy Imre csoport, amelyet jogosan illetne meg a jobbszárny jelölés, természetszerűleg nincs hivatalosan képviselve a pártvezetőségben, jóllehet alább ismertetendő jelenségek arra mutatnak, hogy rejtetten, de nem hatástalanul ma is nem jelentéktelen szerepet játszanak a párt életében. Ugyanakkor,amikor Münnichék Berlinbe zarándokoltak, Kádár bizalmas és legjelentősebb hívével, Kállai Gyulával együtt Jugoszláviában - volt magyar területen - Titoval találkozott. Nem kétséges, hogy ez utóbbi sokkal fontosabb volt,bár erről csak egy néhány soros jelentést adtak ki, mig a berlini találkozóról az érzelmes és fellengző cikkek tömege jelent meg. A jugoszláviai megbeszéléseken tehát csak a " jobbszárny" volt képviselve. Még azt is meg kell említenünk, hogy ha a jobbszárny látszólag távol is maradt a berlini látogatástól,Kádár mégis kiküldte oda mintegy ellenőrzőként egyik legbizalmasabb hivét és tanácsadóját, személyi titkárát, Fehér Lajost,aki a Kádár-rendszer agrárpolitikáját irányítja. nem kétséges, hogy Kádárék jugoszláviai útja a legszorosabb összefüggésben állott a néhány nappal ké sőbbi Hruscsov látogatással. Viszont a jelek szerint a kelet-berlini útnak nem lehetett egyéb célja, minthogy ellen-serpenyője legyen a jugoszláviai útban és a Hruscsov látogatásban megnyilatkozó antisztálinista politikának. Hruscsov látogatásának jelentőségét az időponton kívül aláhúzta az a körülmény is, hogy kísérői számottevő személyiségek voltak: Koszlov, most lett a Szovjetunió első'miniszterelnökhelyettese,tehát Hruscsov helyettese, s mintegy a feltörő uj nemzedék képviselője Hruscsov diktatúrájában, Gromiko külügyminiszter jelenléte nyilvánvalóan azt akarta kifejezni, hogy Magyarország önálló külország, nem pedig rabország. Ez utóbbit azonban világraszólóan igazolta az a tény, hogy Hruscsov és társai Magyarország rabszolgasága kezdetének jubiláris ünnepségeire jöttek Budapestre. Hruscsov előtt néhány nappal érkezett Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Szövetségének elnöke is. Hruscsov látogatása az ország minden tájegységének és minden társadalmi rétegének szólott. Budapesten kivül volt a Dunántúlon, a Duna-Tiszaközén és a Tiszántúlon. Felkeresett vasúti gócpontot,termelőszövetkezeti parasztvárost, bányavárost, iparvárost. Beszélt gyári munkásokkal Csepelen és Sztálinvárosban, kollektivizált és egyéni parasztoknak Karcagon és Cég léden, bányászoknak Tatabányán, a szellemi vezetőrétegnek a Magyar Tudományos Akadémián. Minden nyilatkozatát a hruscsovi megnyilatkozásokra jellemző kettősség, látszólagos naiv kétértelműség és ellentmondás jellemezte: hosszadalmas bölcselkedő fejtegetések és ezeknél nem ritkán fontosabb rövid,később nem egyszer megcáfolt rögtönzések. Kérdés, hogy a rögtönzések valóban rögtönzések voltak-e? A Hruscsov nyilatkozatok kuszának tűnő szövevényéből az alábbi motívumok fontosak: Egyformán élesen támadta mind a revizionistákat, tehát Nagy Imre hiveit, mind a dogmatikusokat, vagyis a sztálini-rákosista vonal követőit, pedig több pártteorétikus éppen az utolsó időben szögezte le, hogy a revizionizmus a legsúlyosabb bűn, hazaárulás, ezzel szemben a dogmatizmus csak amolyan bocsánatos bűn,tévedés.. Hruscsov a legnagyobb nyomatékkai, valósággal túláradóan emelte ki Kádár érdemeit, sőt több beszédében neki tulajdonitotta Magyarország gyors "reorganizációjának" sikerét. Ez az egész látogatáson végighúzódó dicsőités kétségtelenül nagy mértékben megerősítette a párt magyarországi főtitkárának a magyar kommunista párton belül annyira támadott és erősen kikezdett pozícióját. Kétségtelen, hogy Hruscsov látogatásának ez volt az egyik célja.
