The Hungarian Student, 1958 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1958 / 3. szám
a magyar diák 15 Hazai hír mozaik Január havi jelentések <<P0K0Z0TTABBAN BÜNTETNI KELL azt, aki elmulasztja feljelentési kötelezettségét.” (Magyarország, 1957. dec. 31.) * “A disszidált"': átkozzák a Szabad Európa Rádiót, amely becsapta őket. Tömegesen térnek vissza hazánkba és a kinnmaradottak többsége is hazavágyik, mert emberi módon boldogan élni —■ mondják — csak itt, a szocialista Magyarországon lehet... (Magyarország, 1957. dec. 31.) # “A legtöbb felszólaló azt kívánta, hogy a társadalmi ellenőrök megfelelő védelmet kapjanak. Sok esetben ugyanis inzultusnak vannak kitéve. Szükségesnek tartják tehát, hogy a jövőben mint hatósági közegeket bírálják el őket...” (.Magyar Nemzet, 1957. dec. 31.) # “A Magyarország cikkírójának beszámolója szerint a fővárosi bíróság a közeli hetekben egy olyan ellenforradalmi szervezkedési bűnügyben fog tárgyalást tartani, amelynek elsőrendű vádlottja alig múlt tizennégy éves, a többi vádlottak is 14-15 éves fiúk.” (Magyarország, 1957. dec. 31.) * “A dolgozók gyakran panaszkodnak a kórházi beutalásoknál tapasztalható anomáliákra, egyes vidékeken a foghíjasán betöltött orvosi körzetekre, a rendelők egy részében tapasztalható zsúfoltságra, a biztosított betegtől nem egy helyen megkívánt honoráriumra, a nemfizetők hátrányos megkülönböztetésére a fizetőkkel szemben...” (Népakarat, 1958. jan. 8.) # “Az ifjúság egy kisebb hányada még ma L az ellenforradalmi demagógia torz eszméit melengeti, bár az esetek túlnyomó többségében maga sem tudja mit akar.” (Népakarat, 1958. jan. 21.) * A Somogyi Néplap névtelen cikkírója durva hangon támadja Ordas Lajos püspököt. Ordas az elmúlt év végén az Egyesült Államokban volt az Evengélikus Egyházi Világtanács ülésén és Magyarországra való visszatérése után végig látogatta a Somogy megyei egyházkerületét és beszámolókat tartott. A cikkíró szerint ezekben a beszámolókban megengedhetetlenül amerikabarát propagandát folytatott, támogatta a “nép ellenségeit” és megfenyegette a szocializmus híveit. “— Mi pedig felemeljük szavunkat: nem értünk egyet Ordas Lajos püspöknek a megbékélés szellemétől idegen magatartásával, az ellenforradalom erőinek bátorításával, békeellenes fellépésével.” (Somogyi Néplap, 1958. jan. 10.) “A MTI tájékoztatója szerint 1957-ben 2.405 tüzet idézett elő a gondatlanság, 1.331 tüzet pedig a felügyelet nélkül hagyott játszadozó gyerekek. A tüzek túlnyomórészt a mezőgazdaságban, főleg a lakóházakban okoztak nagy károkat...” (Népszabadság, 1958. jan. 9.) * “Nyilvánvalóan a túlfeszített munkának tudható be, hogy az utóbbi hónapokban megnövekedett a balesetek száma a MÁV- nál...” (Népakarat, 1958. jan. 9.) * “Milyen érdekes lett volna például, ha egy-egy jeles hallgató költő egy évig nem eszik, iszik, ruházkodik, melegedik abból, amit a nem hallgató munkás és paraszt teremtett, nyilván azért, hogy ő, az egész világtól csudáivá, hallgathasson.” (Népakarat, 1958. jan. 11.) * “Van érdeklődés az egyszerűbb szövetkezeti típusok iránt, amit mutat az is, hogy az idén 294 új termelőcsoport és 680 új szakcsoport alakult. A baj csak az, hogy a meglévő szakcsoportoknak és társulásoknak alig 50-60 százaléka végez valamilyen közös tevékenységet és csak tíz százaléka folytat közös gazdálkodást.” (Szabad Föld, 1957. dec. 25.) * “Ma is meg kell tisztítani az üzemeket a még megbúvó ellenforradalmároktól is, de a korrupciótól is, a csalásoktól is, a társadalmi tulajdont fosztogatóktól, a fusizástól, a fegyelmezetlenségtől, a kaparj kurta neked is lesz szemlélettől. Elvi harcban, küzdelemben kell megsemmisíteni a jobboldali nézetek maradványait, ha mégoly álcázva is jelentkeznek azok. Munkaversenyellenesség? A burzsoa kultúra dicsőítése és terjesztése? Irreális követelések hangoztatása? Nacionalista méreg? Szembenállás a tsz agitációval ? Száz és száz formában jelentkeznek a revizionista eszmék, hangulatok. Az üzemi tanács nem a rosszemlékű “munkástanács” örököse, hanem újabb hatékony eszköze a dolgozóknak a hatalom gyakorlásához.” (Népszabadság, 1958. jan. 12.) * “A kötelező hittanoktatás eltörlése után, nem vettük eléggé szemügyre azt a tényt, hogy az emberek a hit erkölcstani részét, s ezzel a hitoktatás erkölcs-formáló szerepét mérhetetlenül túlértékelik; túlzottan féltünk az erkölcstan tanítás hibalehetőségeitől. Ezért fordulhat elő, hogy egyesek (nem a politikai kalandorokra, hanem egyes jóhiszemű emberekre gondolok) ma is — a szociálista építés idején is — a valláserkölcsi alapon álló nevelés már letűnt világát szeretnék visszaidézni.” (Köznevelés, 1957. dec. 15.) “Nagybudapestet 1950. január 1-én alakították ki a peremvárosok beolvasztásával. Nagybudapest területén élő lakosság száma a következőképpen alakult: 1938. január 1. 1,629.000 1950. január 1. 1,640.000 1956. január 1. 1,900.000 1957. október 1. 1,995.000” (Magyar Nemzet, 1957. nov. 17.) # “Budapest lakosságának növekedésével nem fejlődött párhuzamosan sem a közlekedési hálózat, sem a gáz- és vízellátás, sem a közoktatási intézmények. A legnagyobb lemaradás azonban a lakásellátásban mutatkozik. Az épített lakások száma: 1950-1954. 18,169 1955 7,340 1957 5,784 1958 3,178 (terv)” (Népszabadság, 1957. nov. 13.) * “A közel 400 ezres lakosságnövekedéssel szemben tehát csupán 34.000 új lakást építettek (12 fő lakásonként). Az elmúlt évek folyamán teljesen elhanyagolták a tatarozást. Jelenleg Budapesten 145.000 lakás szorul teljes tatarozásra.” (Esti Hírlap, 1957. dec. 11.) ✓ * r “Még mindig több mint 10.000 lakást használnak hivatali célokra.” (Esti Hírlap, 1957. nov. 23.) * “Beszélni fogunk a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról, amelyek előnyeit bizonyítják a tények. Foglalkozni fogunk a Magyarországon tartózkodó szovjet csapató': kérdésével, ennek politikai és érzelmi momentumaival. S folytatjuk, amit tavaly már elkezdtünk: összehozzuk a szovjet katonákat a helyi lakossággal.” (Népszabadság, 1958. jan. 15.) * Parragi György a Haza és Nép című vezércikkében többek között ezeket írja:”... a mi hazánk nem lehet Amerika, Brazília, Franciaország, vagy Ausztria, a mi hazánk csak ez a magyar föld lehet. És erről a földről nem szabad senkinek sem elmennie, mert ide tartozik.” (Hétfői Hírek, 1958. jan. 15.) # “Az 1958-as év a hároméves terv első éve, a feladatok nagyobbak mindenütt, mint a múlt évben voltak. A tervek sikere pedig csakis az eleven munkaversennyel biztosítható. Ezért ne késlekedjünk üzemeinkben, hanem napról-napra javítsuk a versenyt szervező, értékelő munkát.” (Középdunántuli Napló, 1958. jan. 5.) * “Az esztergomi és váci egyházmegye katolikus papjai békeértekezletet tartottak, amelyen kijelentették: (Folytatása a 16. oldalon.)
