The Hungarian Student, 1957 (1. évfolyam, 2-8. szám)

1957 / 3. szám

Magyar Diáktájékoztató 11 MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP A közömbös szemlélő Magyarorszá­gon talán a helyzet stabilizálódását látja, de mi, akik megtanultunk kö­vetkeztetni a kommunista lapok hangjából, tisztán látjuk, hogy Ma­gyarországon a 10 éves elnyomás rendszerét többé nem lehet visszaál­lítani. Legyilkolhatnak öreg cipésze­ket, kik a szabadság napjaiban le­dobták a vörös csillagot az öreg mis­kolci községházáról, halálraitélhetnek orvostanhallgató lányokat, mert gyógyították a sebesült “ellenforra­dalmárokat”, s mert géppel irt új­sággal akartak lelket önteni a re­­ményüketvesztettekbe, de helyüket mindig lesz aki betöltse. A Kádár-kormány az utóbbi na­pokban általános támadást indított a katholikus egyház ellen. Csak azok­nak a diákoknak hajlandó engedélyez­ni hittan-tanulást, akik múlt évben is beiratkoztak e tantárgy hallgatá­sára. Kijelentette. Az egyházi tiszt­ségek betöltésére a kormány a kine­vezés (jogát fenttartja magának. Ak­ciót indítottak, hogy Mindszenty her­cegprímást az ország elhagyására kényszerítsék. A katholikus egyház teljes egységben áll ellent a támadá­soknak. Nem ijeszti meg, hogy 2.000 papot internáltak, köztük Pétery József váci püspököt, a pannonhalmi apátot, Endrédy Vendel zirci apátot, Zakár Andrást, Mindszenty volt tit­kárát. A magyar püsköki kar elhatá­rozta, hogy apostoli delegátus kine­vezését kéri Rómától, fenntartja a szabadságharc alatt történt papi hi­vatásuktól való megfosztását a béke­papoknak, s követeli a vallás szabad gyakorlását. A Vatikán támogatja az egyház hősi ellenállását, s ennek jegyében XII. Pius pápa Horvath Richardot kiközösítette. Megindult az általános támadás a magyar irók ellen is. Április 21-én feloszlatták az írószövetséget, s a bebörtönzött irók névsora, Déry Ti­bor nevével szaporodott. Persze most is akadnak gerinctelenek, s egyszer talán még számonkérhetj ük Révai József, Urbán Ernő, Dobozi Imre áruló magatartását. Április elején szovjet küldöttség ér­kezett Magyarországra, hogy a meg­erősített kölcsönös segítségnyújtási akció értelmében megsegítse a kom­munisták szervezetének kiépítését. Április 4-én “a négy magyar hazafi”, Kádár, Marosán, Doby és Münich a főváros különböző részein hangerős­ségi versenyt tartottak. A vitathatat­lan győztes Marosán volt, ki a Köztár­saság téren a karhatalmisták gyűrű­jében bátran kiáltotta az összeterelt hallgatóságnak “Nem Gerő hívta be az orosz csapatokat, az az ember, ki már akkor tudta, mit kíván a haza érdeke, itt áll előttetek. Április 19- én diszpompás temetéssel búcsúztat­ták Kádárék a stúdió “hős” védőit, Kiss Gyula ÁVH alezredest és a töb­bieket. A “Népszabadság” tudomá­sunkra hozza, hogy a parlamenti vé­rengzést az ellenforradalmárok sor­­tüze okozta, s hogy ma a magyar nép széles tömegei kérik a vörös csillag­nak a parlamentre való visszahelye­zését. A gyülekezési tilalmat meghosz­­szabbitották. A magyar hadsereg ne­­hézfegyverzetü alakulatait feloszlat­ták, egy szóval “Hazánk nem rés... a kommunizmus frontján”. A “Nép­­szabadság” felvilágosit arról is, hogy az orosz csapatok behívását 1848 szelleme követelte meg, bár arról tán elfeledkezik, hogy e követelményt 48- ban az osztrákok teljesítették. Kádár karhatalmi főnökét, Mátyás ezredest, most letartóztatták. Ilyen állapotok között megértjük az egyszerű ujjonc katonát, ha megkérdezi őrmesterét “Elvtárs, a fegyvert itt kapjuk, vagy hazulról kell hozni?” Megalakult otthon a Kommunista Ifjúsági Szövetség, melynek hivatása, hogy a MEFESZ-hez hasonló “örök­ké lázadó” szervezetek helyett “be­csületes” tapsoló apparátust hozzon létre. A “Népszabadság” büszkén hangoztatja, hogy a DIMÁVAG 1.000 ifjúmunkásából már több mint 30 belépett e szervezetbe. Az alakuló naggyvlesen Fock Jenő kijelentette, hogy őt is kínozza a gondolat, hol hi­báztak az ifjúsági munkában. Sze­rintünk ott, hogy megalakultak. A hazai sajtó átvette a nyugati újságok “pozitív” módszereit, ennek eredményeképpen a “Magyar Ifjú­ság” c. lapban hétről hétre közük “Blöki Csöpi kalandjait”. A “Nép­­szabadság” méltó versenytársa akar lenni, s ezért mellékfoglalkozásként házasságközvetítéssel is foglalkozik. Ugyanígy helyet kapott a lóverseny és bridge rovat, talán azzal a meg­gondolással, hogy az állásaikból ezen számra elbocsájtottak most kártyá­zással és lóversennyel fogják eltöl­teni e nehéz napokat. A dicstelenmultú rádiószpiker, — Szepesi György, — visszatért Ma­gyarországra. Érdemes visszagondol­nunk október 31. éjjelére, mikor gya­log, sirva érkezett a pozsonyi határ­hoz, hol megpróbálta tisztáramosni magát az olimpiai csapat tagjai előtt, s kikönyörögni tőlük, hogy elmehes­sen velük Malbourne-be. Kiutazott Ausztráliába, ahol a magyar mene­kültek tettleges rábaszélése meggyőz­te, hogy az ilyen férfiaknak Kádár mellett a helyük. A Magyarországon tartózkodó szovjet hadsereg létszáma 280 ezer fő. Budapest környékén, nyugaton Szombathely, a Jugoszláv határnál Mohács környékén vannak összponto­sítva. Nagy Imre és környezete rabságuk első idejében a romániai Sinaiban vol­tak bebörtönözve. Itt estek át a vö­rösök “rábeszélésének” első fázisán. Semmilyen nyilatkozatot nem tudtak belőlük kicsikarni, s különösen Szánt­hó viselkedése történelmi jelentősé­gű, aki kijelentette, hogy Kádárék a kommunizmus lejáratásában most teszik az utolsó lépést. Később Nagy Imrét Moszkvába vitték, ahonnan kiújult szívbajával egy Bukarest mel­letti szanatóriumba szállították. Le­het, hogy erősitik a per lefolytatásá­ra, de az is lehet, hogy Dimitrov sor­sára jut. összefoglalva, a szovjet fegyverek­kel életbentartott Kádár-kormány or­szágában, magyar hazánkban, a ha­mu alatt izzik a parázs. Marosán április 4.-i beszéde “A forradalmi munkás paraszt kor­mánynak november 4-e után minden erejét az ellenforradalom fegyveres erejének szétverésére kellett fordíta­nia. De ma már az ellenforradalom eszmei szétzúzása a legfontosabb fe­ladat. Enélkül nincs gazdasági fellen­dülés, nincs igazi megszilárdulás... “Nem fogjuk mégegyszer megen­gedni, hogy népi demokráciánk fó­rumait, a rádiót, a sajtót, a gyüléster­­meket népellenes, ellenforradalmi uszításra használják fel... “Támadó­ink között volt Ignotus Pál, aki azt írja, hogy József Attila híveit és ta­nítványait vetettük börtönbe. De hogyan lehet József Attila híveinek nevezni az ellen forradalom híveit?... “Déry Tibor október végén azt ír­ta, hogy amikor eldördültek az első (folytatás a 12. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents