The Eighth Hungarian Tribe, 1987 (14. évfolyam, 1-8. szám)

1987-01-01 / 1-2. szám

Aunt Juliska Tóth is 85 years old, and the longer you talk to her the livelier she gets. This elderly lady is incredibly active. We dropped in to see her one afternoon unexpectedly. The same morning she already dug up her garden, cleaned the house, shifted pots of cleaned weighing about 20 kg each. Seeing my surprise she proudly told me that she could still outwork her young neighbours shovelling snow in winter.

"Have you been to Hungary, Aunty Juliska?"

"Yes, in 1965."

"Didn't you feel funny to be somewhere where everybody spoke Hungarian?"

"Why? Everybody speaks Hungarian here too."

Then she told me that her husband died of a stroke in Budapest during their short visit, "fly husband was 12 years old, when his family took him to Canada. We were sitting on the bed in the hotel, and he asked me to jot down a song he heard back in his childhood. He began to hum the melody, and dropped dead. It was the greatest tragedy of my life." She has three children: "My son is a true-blue Hungarian. The two girls also speak Hungarian, but the grandchildren no longer do."

Aunt Juliska also knew János Szabó, the pioneer. "He always gave lollies to his own children, but not to the others. When he died they laid him out in their house, and I went to see him, and thought, you see, you old dog, you did not give me candy."

The reason for that can only be guessed. The parents of Aunt Juliska came from Szabolcs County and Szabó came from Bótrágy, and these things are still remembered in Kipling. In the old days sometimes almost a state of war prevailed between the two communities, and cross-marriage between them used to be almost impossible. Things calmed down as time passed. Or have they? Uncle Vilmos Szabó, for instance, has not gone to see his son for 19 years, - because he married an English girl. Eventually the Reverend Oláh took him to see his growing grandchildren. Since then all is well.

And in the meantime Békevár is dying a slow, peaceful death. "In fact. Békevár already ceased to exist" says Professor Márton Kovács, "it's difficult to pinpoint the exact time when this happened for it is a slow process. Perhaps it happened in 1968, when the Reformed Church moved to Kipling, or last year, when the old bell was also moved?"

It is heartening, however, that only the objects passed away. Speaking Hungarian became a matter of feelings, and now it largely depends on the mothers, whether their children do or do not learn to speak it. Naturally, everybody must master English here, for practical reasons. The mastery of Hungarian cannot be turned to practical profit here. But pride weighs heavily in the scales. Aunt Juliska Tóth says: *1 am a proud Hungarian, and a proud Canadian." People, who are proud of their origins, will always stick to their roots. The bell still rings in Kipling.

György Halász

MEMBERSHIP IS EVERYONE’S JOB

ALL FOR ONE, ONE FOR ALL................

EVERY MEMBER GET A MEMBER.

We are counting on you to help us

Száz éves a kanadai magyarság

Kanada társadalma és benne elsősorban a magyarok ebben az évben emlékeznek arra. hogy száz éve érkeztek az első magyarok Kanadába. És azóta is jöttek és jönnek különféle hullámokban.

Igazában véve azonban sokkal messzebbre kell visszamennünk a történelemben. Mert a feljegyzések szerint az első magyar aki Kanada földjére lépett, Parmenides István volt Budáról, s mindez 1583-ban történt. Parmenides egy angol expedíció tagjaként érkezett Kanadába s részletes leírást készített az új világnak akkor még nagyrészt ismeretlen részéről.

A számottevő magyar bevándorlás Észak-Amerikába az 1848-as magyar szabadságharc leverése után indult meg. A bevándorlásnak ez a hulláma elsősorban az Egyesült Államokat érte. Akik jöttek politikai okokból hagyták el az országot. Sokan közülük — hadviselt férfiak — résztvettek az amerikai polgárháborúban. Az amerikai hadseregben akkor mintegy 130 magyar-származású tiszt szolgált. Megbízható adatok szerint 1880 és 1910 között egymillió magyar emigrált az Egyesült Államokba. Ezeknek a fele még az első világháború előtt visszatért hazájába.

Mindezt azért említjük, hogy megértsük azt a furcsa tényt, hogy Kanadába az első magyar telepesek nem Magyarországról, hanem az Egyesült Államokból érkeztek. Az is említésre méltó, hogy a magyar bevándorlók nem Kanadának keleti vagy központi részébe, hanem a nyugati provinciákba érkeztek. Ennek hátterében egy magyar ágens: Eszterházy Pál állt. Ez az úr — aki csak névrokona volt a híres magyar főnemesi családnak — az angol hatóságokkal együttműködve, illetve azok megbízásából magyarokat hozatott át az amerikai pennsylvániai bányavidékről. Ezek az első magyar bevándorlók elsősorban Saskatchewanban. Manitobában és Alberta déli részén telepedtek le 1 886-től kezdődően. Általában ismert, hogy Esterhazy — ahol jelentős magyarság élt — őróla kapta nevét. 1900 előtt magyarok csak elszórtan voltak Kanadában és kis létszámmal. 1901-ben 1.500 magyar élt Kanadában, de számuk 15.000-re nőtt az első világháborúig. Legtöbben 1 902-4, I 907 és 1912-1 3-ban jöttek Kanadába, mert vonzotta őket az ígéret, hogy földet kapnak. Albertéban a századforduló előtt csak Lethbridge-ben volt jelentős magyar lakosság. Itt magyar bányászközösség fejlődött ki. Ők alapították meg a kanadai első magyar betegsegélyző egyesületet. Csak a századforduló után alakultak ki magyar telepes közösségek Ontárióban mint amilyen Niagara Falls, Welland, Windsor, Hamilton, Brandford.

A két világháború közötti időszakban jelentősen nőtt a magyar bevándorlók száma Kanadában. Ebben az időszakban — az adatok szerint — 29.370 magyar érkezett ide. Több ok játszott közre abban, hogy a magyar bevándorlók száma ilyen magasra emelkedett, mégis a legfőbb ok politikai volt. A gyászos emlékű trianoni békeszerződés elvette a történelmi Magyarország területének kétharmadát s ezzel többmillió magyar került idegen elnyomó uralom alá. A Felvidékről, Erdélyből és a Délvidékről sok magyar inkább vándorbotot fogott kezébe, mintsem hogy eltűrje szabadsága elvesztését. Ebben az időben főleg iparosok jöttek de földművesek is szép számmal. A magyar kivándorlók főleg Kanadába jöttek ebben az időszakban, ugyanis Amerika 1924-ben kvóta rendszert vezetett be és szabályozta a bevándorlók számát. 1921 előtt bevándorolt magyarok többsége földművelő