The Eighth Hungarian Tribe, 1987 (14. évfolyam, 1-8. szám)
1987-01-01 / 1-2. szám
A békevári Nagytemplom közösségekben élt. főleg Saskatchewan és Manitoba déli részein. 1931 után a magyarok nagyobb részét már más provinciákban találjuk, főleg azonban Ontárióban. Érdekes, hogy ekkor a magyaroknak mintegy a fele már városokban él. Jellemző az is, hogy az újonnan érkező magyarok általában a Winnipeg környéki farmokon kezdtek dolgozni. Azonban egy vagy két kemény és hosszú tél viszontagságai után elhagyták a prairie-t és délebbi részekre költöztek, főleg Ontarióba. Itt a magyarság háromnegyed részét már városokban találjuk. Hamilton, Toronto, Welland Windsor, Kitchener. Oshawa, Port Colborne. St. Catharines. Brantfort és Niagara Falls már jelentős magyar lakossággal rendelkezett ebben az időben. A magyarságot a fejlődő ontariói ipar vonzotta a városokba. A Kanadába telepedett magyaroknak a munkán, kereseten és megélhetésen túl lelki és szellemi igényei is voltak. Szükségét érezték az összetartozásnak. Ahol megtelepedtek. mindenütt három dolgot szerveztek meg: a kölcsönös betegbiztosítást, az egyházat és az iskolát, illetve kultúrkört. Nagy áldozattal építették fel templomaikat, iskoláikat, és kultúregyesúleteiket. 1905-ben már nyomtatták az első magyar újságot a Kanadai Magyarságot. Az első kétnyelvű — magyar és angol — újságjuk 191 1-ben jelent meg. A magyar bevándorlóknak ez a második hulláma Albertát is elérte. Ennek eredményeképpen Lethbridgen kívül —ahol az első bevándorlási hullám bányász-farmer magyar közösséget teremtett —. most már másutt is jelentősebb számú magyar telepedett le. Wartburg. Drumheller, Heatherdown és a Peace River környéke említhető meg, de legfőképpen Calgary. Calgarvban 1921 előtt aligha volt magyar, viszont 1931-ben Calgarynak már 700 magyar lakosa volt a nyolcvannégyezres összlakosságból, s elég erősek voltak ahhoz, hogy a magyar katolikus és református egyházat megalapítsák. Edmonton nem volt nagyon vonzó a két háború közötti években a magyarság számára, számuk nagyon alacsony volt, úgyhogy semmiféle saját szervezetet nem tudtak létrehozni; lelkigondozásukra Calgary-ból jártak fel magyar lelkészek. Magyar telepesek a Saskatchewan-i prérin A bevándorlás harmadik hulláma a 2. világháború utáni évekre esik. Három csoportot lehet itt megállapítani: Németországba deportáltak, a királyi hadsereggel visszavonulók és a közeledő szovjet csapatok elöl menekülő polgári személyek s aztán azok. akiknek sikerült az új totalitáriánus rezsim visszaélései elöl elmenekülniük mindaddig, mig a vasfüggöny le nem ereszkedett. Sokan e menekültek közül nem akartak Nyugat-Európában maradni és igyekeztek az új világba. Kanada 12.332 háború utáni menekültet fogadott be s ezek közül Alberta 800 magyarnak adott új életlehetőséget. Az újonnan jöttékben erős nemzeti érzés és magyarságtudat élt. Amint megérkeztek, szinte az első perctől fogva magyar egyesületeket és egyházakat hoztak létre vagy a meglevő szervezeteket élénkítették meg. A háború utáni évekre esik az edmontoni magyar egyházak többségének megalakítása, valamint különféle szervezeteinek felállítása. A negyedik hullám a dicső emlékű 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének következményeként jött létre. A hazai magyarságból több mint 200.000 döntött úgy, hogy elhagyja letiport országát és-a rövid időre fellebbenő vasfüggönyön át nyugatra jött. Kanada 37.000 magyar menekültet fogadott be. Albertába 3.000 emigráns telepedett le csatlakozva a már régebben itt élő magyar közösségekhez. De ez már a mának a története. Lapunk olvasóinak legnagyobb része ehhez a csoporthoz tartozik és személyes élményei vannak 56-ról, a menekülésről, a létbizonytalanságról, az új élet kezdésének nehézségeiről. Végül beszélhetünk a magyar emigrációnak egy ötödik — legújabb — hullámáról, ami napjainkban történik. Ezekben az években is sokan hagyják el Magyarországot s főleg fiatalok, hogy Nyugat országaiban, köztük Kanadában új. békésebb, szebb élet lehetőségét találják meg. De számosán jönnek Erdélyből is, főleg családosak, hogy elmeneküljenek a megaláztatás, nincstelenség és kilátástalanság elől. s hogy gyermekeiknek emberibb életet biztosítsanak. A kanadai magyarnak három feladata, kötelessége van Megtalálni helyét Kanada demokratikus társadalmában, kinyújtani testvéri-segítő kezét a folyamatosan érkező újmagyarok felé s végül, de nem utolsó sorban: kifejezni háláját és hűségét ez ország felé. amely befogadta, kenyerei ad s olyan életre nyújt lehetőséget, amely a világ igen sok országában elérhetetlen álom csupán. Dr Puneur József TOBORZÓ Page 7
