The Eighth Hungarian Tribe, 1983 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1983-07-01 / 7. szám

July, 1983 THE EIGHTH HUNGARIAN TRIBE Page 15 Kerge Márton kára Amit az ördög ád, azt az ördög viszi is el A CSENDES megáradt és kiöntött... A Csendes egy jámbor falusi patakocs­ka, aminő ezerszámra csörgedezik a mi földönkün, csak épen hogy nem Csendes­nek hívják. Most azonban megkutyálta magát és ga­libát csinált. Pedig amikor nem okvetetlen­­kecjik, talán egy deszkaszálat sem tudna a­­hátán elsétáltatni és valamire való négylábú hozzá se szagolna, hogy igyék belőle, mert minek? — okoskodnék magában, hogy ezt a keveset is kihörpintsem, ami van? De most volna miből hörpintenie. Most tessék megnézni a Csendest, hogy hullámzik, zug, morajlik, mintha legalább is a Dunának képzelné magát. Szennyes-sárga vize haragosan tajtékzik és az úszó deszka­darabok, mint könnyű dióhéj, táncolnak a hátán. És hogy miket a hátára szedett ez a Csendes! Emitt egy boglyácska széna himbá­lódzik rajta kecsesen, rrrintha öröme telnék az ingyenes utazásban, amott egy tyúkketre­cet szállit, amelyben idegesen röpdösnek a szárnyasok ösztönszerü ijedelem között, utá­na egy tulipános láda igyekszik (de megázik abban valakinek az ünneplője!), meg amott párnák, székek, lapátok, gereblyék... De ki tudná ezeket mind egyenkint venni? De nini! Most égy újabb szállítmány. Mi ez ? Hát fausztatónak is beállott már a Csen­des?. .. Mert lám csak, egész rakás fa, szép, egyenes hasábfa úszik rajta lefelé méltósá­­gos tempóban. No, ha ez a rakás fa valami­féle hidalkotmánynak nekimegy, azon a hí­don sem volna kellemetes abban az időben pipázgatni. De hát honnan jött az a sok szép fa, ami­kor arrafelé, az erdő felé semmi keresnivaló­ja sincs a Csendesnek? Hogy honnan jött?.... Hát a Kerge Márton szilvásából... És hogy miért, miképpen onnan: azt leszek elmon­dandó. * Kerge Márton fuvaros-ember volt. Mes­terségnek nem a legnehezebb és elég jól is jövedelmez. Két ló kell hozzá, egy szekér és egy ostor, no meg egy makrapipa az agyarak közé, hogy el ne unja magát a kényelmes döcögés közben az ember. Mert a fuvaros­nak nem okvetlenül kell törnie magát, hogy versenyt szaladjon a vicinálissal. Két okból: az egyik, mert nem szabad, hogy a lovak tü­dőgyulladást kapjanak; a másik, mert a fu­varos arra való, hogy fuvarozzon, nem pedig, hogy versenyezzen. Ezt a két fontos fuvaros-szabályt Kerge Márton megtartotta lelkiismeretesen A vici­nális szaladhat (hiszen bár szaladna!), füte­­nek neki; az uradalmi fogatok is igen, mert kéznél van a lódoktor, ha valamelyik állat beteget jelent. Az is igaz, hogy Kerge Már­tonnak a két lova volt mindene, ha nem szá­mítom a feleségét. Ámbátor — tartotta Ker­ge — egy feleség nem nagyon sokkal ér töb­bet két jo lónál, két jo ló pedig egy rossz feleségnél éppen többet ér... Azonban meg kell most már mondani, hogy a Kerge Már­ton felesége jó asszony volt. Hiszen kivilág­lik alább. Különösképen azóta hajtott szépen Kerge Mártonnak a fuvarozás, amióta bekapott az Árkossy gróf uradalmába, amelynek renge­teg erdejében bőven termelték a fát, amit a pár kilóméternyire fekvő állomásra kellett fuvarozni.- Rendes, egyenletes, állandó kere­set et ennél az uradalomnál és az ilyen jó kétlovu embert, mint amilyen Kerge Márton is, ugyancsak megbecsülik. Egyszer arról folyt a szó a felrakodás al­kalmával, hogy annyi ebben az erdőségben a fa, hogy a Kerge Márton unokája is foghat belőle fuvarozni, ha ugyan lészen unokája és az unoka is fuvaro^ lesz... Talán bizony püspök lesz, gondolták magukban a Kerge Márton fuvaros társai. — Hát akkor itt nagyon sok a fa... — mondotta meggyőződéssel Kerge Márton a többieknek s nyomban rá valami olyasfélét gondolt,hogy minek egyetlen embernek eny­­nyi fa, amikor hány ezren vannak a világon, teszem azt, ő, Kerge Márton is, akinek még forgácsuk sincsen.

Next

/
Thumbnails
Contents