The Eighth Hungarian Tribe, 1983 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
July, 1983 THE EIGHTH HUNGARIAN TRIBE Page 15 Kerge Márton kára Amit az ördög ád, azt az ördög viszi is el A CSENDES megáradt és kiöntött... A Csendes egy jámbor falusi patakocska, aminő ezerszámra csörgedezik a mi földönkün, csak épen hogy nem Csendesnek hívják. Most azonban megkutyálta magát és galibát csinált. Pedig amikor nem okvetetlenkecjik, talán egy deszkaszálat sem tudna ahátán elsétáltatni és valamire való négylábú hozzá se szagolna, hogy igyék belőle, mert minek? — okoskodnék magában, hogy ezt a keveset is kihörpintsem, ami van? De most volna miből hörpintenie. Most tessék megnézni a Csendest, hogy hullámzik, zug, morajlik, mintha legalább is a Dunának képzelné magát. Szennyes-sárga vize haragosan tajtékzik és az úszó deszkadarabok, mint könnyű dióhéj, táncolnak a hátán. És hogy miket a hátára szedett ez a Csendes! Emitt egy boglyácska széna himbálódzik rajta kecsesen, rrrintha öröme telnék az ingyenes utazásban, amott egy tyúkketrecet szállit, amelyben idegesen röpdösnek a szárnyasok ösztönszerü ijedelem között, utána egy tulipános láda igyekszik (de megázik abban valakinek az ünneplője!), meg amott párnák, székek, lapátok, gereblyék... De ki tudná ezeket mind egyenkint venni? De nini! Most égy újabb szállítmány. Mi ez ? Hát fausztatónak is beállott már a Csendes?. .. Mert lám csak, egész rakás fa, szép, egyenes hasábfa úszik rajta lefelé méltóságos tempóban. No, ha ez a rakás fa valamiféle hidalkotmánynak nekimegy, azon a hídon sem volna kellemetes abban az időben pipázgatni. De hát honnan jött az a sok szép fa, amikor arrafelé, az erdő felé semmi keresnivalója sincs a Csendesnek? Hogy honnan jött?.... Hát a Kerge Márton szilvásából... És hogy miért, miképpen onnan: azt leszek elmondandó. * Kerge Márton fuvaros-ember volt. Mesterségnek nem a legnehezebb és elég jól is jövedelmez. Két ló kell hozzá, egy szekér és egy ostor, no meg egy makrapipa az agyarak közé, hogy el ne unja magát a kényelmes döcögés közben az ember. Mert a fuvarosnak nem okvetlenül kell törnie magát, hogy versenyt szaladjon a vicinálissal. Két okból: az egyik, mert nem szabad, hogy a lovak tüdőgyulladást kapjanak; a másik, mert a fuvaros arra való, hogy fuvarozzon, nem pedig, hogy versenyezzen. Ezt a két fontos fuvaros-szabályt Kerge Márton megtartotta lelkiismeretesen A vicinális szaladhat (hiszen bár szaladna!), fütenek neki; az uradalmi fogatok is igen, mert kéznél van a lódoktor, ha valamelyik állat beteget jelent. Az is igaz, hogy Kerge Mártonnak a két lova volt mindene, ha nem számítom a feleségét. Ámbátor — tartotta Kerge — egy feleség nem nagyon sokkal ér többet két jo lónál, két jo ló pedig egy rossz feleségnél éppen többet ér... Azonban meg kell most már mondani, hogy a Kerge Márton felesége jó asszony volt. Hiszen kiviláglik alább. Különösképen azóta hajtott szépen Kerge Mártonnak a fuvarozás, amióta bekapott az Árkossy gróf uradalmába, amelynek rengeteg erdejében bőven termelték a fát, amit a pár kilóméternyire fekvő állomásra kellett fuvarozni.- Rendes, egyenletes, állandó kereset et ennél az uradalomnál és az ilyen jó kétlovu embert, mint amilyen Kerge Márton is, ugyancsak megbecsülik. Egyszer arról folyt a szó a felrakodás alkalmával, hogy annyi ebben az erdőségben a fa, hogy a Kerge Márton unokája is foghat belőle fuvarozni, ha ugyan lészen unokája és az unoka is fuvaro^ lesz... Talán bizony püspök lesz, gondolták magukban a Kerge Márton fuvaros társai. — Hát akkor itt nagyon sok a fa... — mondotta meggyőződéssel Kerge Márton a többieknek s nyomban rá valami olyasfélét gondolt,hogy minek egyetlen embernek enynyi fa, amikor hány ezren vannak a világon, teszem azt, ő, Kerge Márton is, akinek még forgácsuk sincsen.
