The Eighth Hungarian Tribe, 1982 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
Page 16 THE EIGHTH TRIBE March, 1982 egyedül az nem akart lenni. A kollégiumba való visszatérés is lehetetlennek látszott előtte. Végülis beáll Hubay színtársulatába, melynek tagjai hétpróbás lumpok és főleg morális mélyponton levő csavargók voltak. Rövid, de kíméletlen megpróbáltatások és nyomorgás után, melynek állomásai Nagykároly, Szatmár és Máramarossziget, elhatározza, hogy megszökik. Vesz egy kis szalonnát, egy cipót, majd hét napi gyaloglás után hazaér Szalontára. Pár héttel hazaérkezése után édesanyja meghal kolerában. Ott maradnak vak édesapjával, (akinek látása pár év múlva csodálatos módon visszatért) magukra. Szalonta hivatalosai azonnal segítenek és korrektori, vagyis a rektor utáni első tanítói állásba helyezik, így, ha szűkösen is, de megélnek, míg végre nővére magához veszi öreg apjukat. Ekkor az iskolai lakásba költözött. A magyar és latin grammatikai osztályokat tanította. 1839-ben aljegyző lett a városnál, a következő évben pedig megnősül és feleségül veszi egy ügyvéd árváját: Ercsey Juliannát. ,,1840 novemberében megházasodtam szívem régi választását követvén.” Elhatározza, hogy többet nem olvas, munkáján kívül csak családjának él. Azonban hamarosan rájön, hogy — „a lélek kész, de a test erőtlen.” Első nagyobb művét, Az elveszett alkotmány címmel 1845-ben írja. Ez a hexameterekben készült szatirikus írás az egyetlen politikai tendenciájú mű életében. „1845 nyarán a megyei élet kicsapongásai, melyek szemem előtt folytak, némi szatirikus hangulatot ébresztettek bennem.” A mű megnyeri a Kisfaludy Társaság pályázatát, de tovább senki sem beszél róla. Újabb pályázatra megírja a Toldit 1846-ban, melynek csodálatos nyelve egyszerre nemcsak a költőtársak, hanem az ország közéleti nagyságainak körében is népszerűvé teszi. A szabadságharcban nem vesz részt, csak szemlélő, kivéve néhány hónapot, amikor nemzetőr Aradon, majd 1849-ben rövid ideig fogalmazó a belügyminisztériumban. 1847-ben találkozik »utoljára Petőfivel, majd 1849-ben magukhoz veszik Petőfinét és Zoltánt. A katasztrófa után 1851-ben a nagykőrösi református főgimnázium latin, görög tanára lesz. Közben megírja A nagyidai cigányok-at. Mindenki érti miről szól a mű és kit személyesít meg Csőri vajda. „A nagyidai cigányok, melyet ugyan már Nagykőrösön végeztem be, népies víg eposz, olyan kedélyállapot kifolyása, midőn a világ folyásával és önmagámmal meghasonolva torzalakok festésében akartam kárpótlást keresni." 1854-ben megjelenik a Toldi estéje. Tekintélye egyre nagyobb az országban, melyet óriási műveltségének, géniuszának, hűvös tárgyilagosságának, végtelen szerénységének és mély paraszti bölcsességének köszönhet. 1853 és 1855 között írja balladái nagy részét utolérhetetlen művészettel. A kecskeméti gimnázium is meghívja tanárnak, de a Kisfaludy Társaság igazgatói állását fogadja el. Akadémiai székfoglalóját 1859-ben tartja Zrínyi és Tasso címmel, 1863-ban szeretett lánya Juliska Széli Kálmánhoz megy feleségül. Ugyanebben az évben megindítja a Koszorú c. folyóiratot. 1864-ben elkészül a Buda halála és megjelenik a Szentiváni éji álom mindmáig utolérhetetlen fordítása. 1865- ben a Tudományos Akadémia főtitkárává választja. Decemberben meghal Juliska. 1870-ben hozzáfog Arisztophanész összes művei lefordításához. Sokat betegeskedik. Látása és hallása gyengül, súlyos epebaj is gyötri. 1873-ban az összes költemények hétkötetes kiadását az Akadémia nagydíjával tüntetik ki. 1877 nyarát a Margitszigeten tölti, ahol a Gyulai Páltól kapott híres kapcsos könyvébe írja le csodálatos öregkori lírájának, az Őszikéknek harminc költeményét. 1879-ben lemond az Akadémia főtitkárságáról. Ugyanabban az évben megjelenik a Toldi szerelme, melyet ismét az Akadémia nagydíjával tüntetnek ki. Azonkívül megjelenik a teljes Arisztophanész is. 1882. október 22-én hal meg, az egész országot gyászba borítva. Az Akadémia Aulájában tartott gyászszertartás után, melyen Török Pál, Szász Károly és Gyulai Pál búcsúztatták, a Kerepesi-úti temető díszsírhelyéhez kísérik ki a nemzet nagy fiát. 1893-ban a Nemzeti Múzeum előtt állítják fel Strobl Alajos által készített hatalmas szobrát. Gyermek és ifjú korával azért foglalkozunk részletesebben, hogy bemutassuk, mik voltak azok a komponensek, amelyek ebben a fogékony életkorban e szellemóriás karakterét kialakították. A többi csak egyszerű adat, mely az életmű megértéséhez szükséges. ő, ha Szalontán él is, nagyon tisztán látja az eseményeket és mindent regisztrál. Mint említettem, első nagyobb művével, Az Elveszett alkotmány című szatirikus költeményével a korabeli követválasztások korrupcióját és a nemesség önző, minden haladástól irtózó gondolkozásmódját gúnyolja ki. Ez a mű, melyet jóformán senki nem