The Eighth Tribe, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

PADÁNYI VIKTOR: VÉRBULCSU — folytatás — A “fejedelmi” méltóság így üres, teljesen üres cím. A fejedelem semmivel sem több, mint saját tör­zsének feje. Sőt, mivel ez a törzs az ország közepén helyezkedik, eképpen a fejedelemnek legkevesebb a külföldi érintkezése is. Hogy Árpád utódai, egészen Gézáig mennyire jelentéktelenek a magyarság életé­ben, élénken demonstrálja az, hogy ugyanakkor, ami­kor számtalan másodrangú nevet, másodrangú fon­tosságú katonai eseményt ismerünk ebből a korból, a fejedelmek neveit Gézáig alig ismerjük, — sőt, igazában még azt sem tudjuk, hogy valójában hány fejedelem volt Árpád és Géza között. Hosszú ideig csak Zsoltról és Taksonyról tudtunk, s csak alig né­hány» évtizede bukkant rá történettudományunk bi­zánci forrásokban egy Fájsz nevű fejedelem nevére. De nincs kizárva, hogy 907 és 947 között Zsolton és Fajszon kivül volt még más is. Mindenesetre tény, hogy e korban Bizánc s a magyarok között a diplo­máciai levelezést bizánci részről nem a fejedelemhez intézik, hanem “a magyarok hadnagyaihoz”. A szintelenségbe és a törzsi lokalitás színvona­lára lesüllyedt fejedelem mellé, sőt fölé két másik tényező nő fel az Árpádot követő évtizedek belső magyar világában. Az égik ezek közül az eszegel törzsszövetség feje az erdélyi világban, a “gyula”, aki az ősi törzsszövetségi szervezetben az igazságszolgál­tatási felségjog tulajdonasa volt — s akinek keleti határszéli helyzeténél fogva Bizánc felé van külpo­litikai jelentősége. A másik meg a nyugati határon elhelyezkedő horkák törzsének a feje, a törzsszövet­ség főhorkája, akinek határszéli helyzetét és jelen­tőségét személyes zsenialitása is növeli ebben az idő­ben. Ez a főhorka az évszázad második harmadában Kál vezér fia, a honfoglaló Tas vezér unokája, Bulcsu, amely név a régi magyar ortagráfia helyett újjal írva “bölcs” et jelent. Bulcsu alakja messze felmagasodik a kor magyar horizontján, — téved az, aki benne csupán a magyar törzsi vezérek egyikét szemléli. Bulcsu a maga ko­rában európai méretezésű személyiség. Neve a X. század derekán valahogyan úgy cseng a kor Európá­jában, mint Churchillé, vagy Eisenhoweré, — vagy Sztáliné ma. Magyar vezéri rangján és a magyar törzsszövetség főhorkájának közjogi méltóságán ki­vül a nemzetközi életben két nemzetközi cím illeti meg. Bulcsu horka viselője a kor két legnagyobb nemzetközi címének, — olyan címeknek, amiket a korban csak uralkodók viseltek, ő “a bizánci császár vendégbarátja” és “római patricius”. Mind a két cím Page 22 October, 1981 nemzetközi kitüntetés, amit a császárok osztogatnak, — valami olyasmi, mint egy évszázaddal ezelőtt az aranygyapjú, vagy a térdszalagrend legfelső fokozata volt. Csak aki tisztában van a kor bizantinus etikett­jével s annak jelentőségével, tudja megérteni, hogy mit jelentett külföldi szeményeknek az isteni ceremó­niákkal körülvett bizánci császár “vendégbarátjának” lenni. A római patriciusi cím adományozása a Kr. u. VI. századtól kezdett divatba jönni. A ravennai udvar, a bizánci udvar és a római pápai udvar adta kitüntetésül külföldi királyi személyeknek. Eza a címet kapta és viselte büszkén élete végéig Alarich gót király, ezt a címet kapta meg előbb, mielőtt csá­szárrá lett Theodorik, viselője volt a frank királyság megalapítója Chlodwig és császársága előtt viselője volt Nagy Károly is. Nos, Tas vezér unokája, Bulcsu, aki mellesleg 948-ban Bodonyban (ma Viddin) meg­­keresztelkedett, egyéb magyar és nemzetközi címei között ezt a címet is viselte. Ha a névjegy akkoriban divatban lett volna, Bulcsu horka névjegyén meg­lehetősen hosszú lett volna a szöveg. Az olvasó min­denesetre felmérheti a tényt, hogy nem a fejedelem volt a római patricius, hanem Bulcsu, a horka. De felmérheti azt az adatot is, hogy nem István király köti az első külföldi “politikai” házasságot, mikor feleségül veszi Gizellát, hanem Bulcsu horka nénje az első ezen a téren a magyar külpolitikában, amikor férjhez megy Bajorország “uralkodó hercegéhez”, Amulfhoz, aki így Gizellának, István király hitve­sének dédanyja volt. (Arnulf lánya, Kál vezér uno­kája. Judith anyahercegnő Nagy Ottó császár sógor­nője lesz és ő kezdeményezi majd Németországból quedllinbuTgi köVetjárást és térítés megindítását Géza fejedelem idején a hetvenes évek elején.) Nem tudom, mennyire sikerült érzékeltetnem a felsorolt néhány adattal, hogy ki volt társadalmi és politikai értelemben Bulcsu a magyar és a nemzet­közi életben egyaránt. A képet még ki kell egészí­tenem azzal, hogy mindezeken felül Bulcsu horka volt a X. század Európájának legnagyobb hadvezére. Mellette az induló 954-955-i háborúban az észak­­nyugati határvédő törzs vezére, Zoárd fia, Huba vezér unokája, Lehel tölti be a “vezérkari főnök” szerepét. n. A meginduló háború megértéséhez a kor kül­politikai helyzetét is meg kell rajzolnom néhány vonással, annak magyar vonatkozásaival együtt. A külpolitikai körképet a csehekkel kell kez­denem, aki ebben a korban, a század közepén, immár körülbelül száz éve élnek jeldenlegi lakóhelyükön, ahova néhány évtizeddel a morvák után, az avar THE EIGHTH TRIBE

Next

/
Thumbnails
Contents