The Eighth Tribe, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

October, 1981 THE EIGHTH TRIBE Page 19 1849. OKTOBER O. „Szombat volt, október hatodika, borongós őszi nap. Az aradi várból dobpergés hallatszik. Fél hat órakor megjelent a VI. kapunál Uthy­­ka Antal főporkoláb, nyomában négy honvédtá­bornok: Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József. A menet bekanyarodik a jobb oldali első sánc­ra. Zinner hadbíró felolvassa az ítéletet. Kiss Ernő felsóhajt: — Szegény hazám! Vége mindennek... Elhangzik a parancsszó A négy tábornok letérdel. A sorból kiválik tizenkét katona, hármasával szembeállnak a hősökkel. Egyszerre dördül el tizenkét lövés...” A többieket hat órára hajtották ki a vártól délre fekvő mezőre, erős katonai kísérettel. Előt­tük ott sorakozott kilenc bitófa. Tichy osztrák őrnagy vezényelt, Pöltenberg Ernőt — honfitár­sát — szólította elsőnek. Azután Török Ignác következett, majd Knézich Károly, ö leejtette szemüvegét, s utána hajolt, hogy megkeresse. — Hagyja ott! — rivallt rá az osztrák parancsnok. — Lát maga az akasztófán úgyis. Leiningen be­szélni akart a katonákhoz, de megpergették a dobot, és nyúlt utána a hóhér. Damjanich nézte, milyen kegyetlenül irtják ki hű bajtársait. — Mire való ez a kínzás, miért nem lőttök agyon minket? — szólt oda Tichynek, akivel egykor a császári seregben szolgált. — Mert így kell lennie — mondta az osztrák. — No, te se sokra vitted — jegyezte meg Damjanich. — Hóhérlegény lett belőled. Amikor a bitóhoz parancsolták, ezt mondta: — Gondoltam, hogy én leszek az utolsó, mert a csatában mindig első voltam. Damjanich, Bem apó mellett, a szabadságharc egyik legfényesebb alakja. Valamennyi csatáját megnyerte. Hogyan is hagyta volna életben a bosszúszomjas ellenfél. — Hiszen nem akasztattam fel, csak agyon­lőtték őket. Kik voltak ezek az emberek — az aradi tizen­három? Származásukat tekintve különfélék. Egyesek az alacsonyabb néposztályokban szület­tek, mások középnemesek és arisztokraták vol­tak. Többségük — 1848 előtt — a császári és ki­rályi hadsereg tisztjeként szolgált. De mint jó hazafiak, megértették a kor parancsát, s Kossuth hivó szavára, a magyar haza ügyéért fogtak fegyvert. Vértanú haláluk, mondhatni, csak előjátéka volt a kegyetlen terrornak, amelyet Kossuth hí­vei ellen indítottak — Ferenc József császár jó­váhagyásával és Haynau közreműködésével. Aki tudott, elbújdosott. De így is 1765 ítéletet hoztak a vészbíróságok, s ebből 114 volt a végrehajtott halálos ítélet. Ez a sors jutott Batthyány Lajos íelelős miniszterelnöknek is. Négyszázan pedig várfogságra ítéltettek. Kiss Ernő Temesvárott született. Harmincéves korában csá­szári alezredes. Nagy kar­rier! Mégis, amikor hírét vette a forradalom kitöré­sének, egész ezredét magá­val hozva, átlépett a hon­védseregbe. Ö lett a temes­­közi sereg parancsnoka. Lázár Vilmos Nagy becs kereken szüle­tett, jómódú földbirtokos. A császári hadseregből had­nagyként szerelt le. 1848. október 25-én a szabadság­­harc főhadnagya a 39. hon­véd gyalogzászlóaljban, majd a IX. hadtest dandár­parancsnoka. Hamvait az aradi Kultúrpalota ereklye­múzeumában őrzik. gróf Dessewffy Arisztid Csákányon, Abaújban született, arisztokrata csa­ládból Bravúros huszár­tiszt. sok csatában vesz részt Kossuth katonájaként Amikor látja, hogy a sza­badságharc elbukott. To rökországba akar menekül­ni, de Lichtenstein herceg rábeszélésére, amnesztia ígéretére mégis megadja magát a császáriaknak. Schweidel József Zomborban született, öt gyermeke volt. Az osztrák hadügyminiszter parancsára esküdött föl a magyar al­kotmányra. Ezredével Ma­gyarországon táborozott. Átállt a honvédsereghez, ahol csakhamar tábornoki ranggal parancsnokolt — a szabadságharc bukásáig. Damjanich János A bánsági Stázán szüle­tett. Szerb katonai család sarja. Negyvennégy éves volt. amikor a magyar kor­mány felhívására átlépett a magyar hadseregbe. Kos­suth a közép-magyarorszá­gi sereg parancsnokává ne­vezte ki. Nevéhez fűződnek a szabadságharc szép dia­dalai: vörössipkás katonái­val 43 ütközetet nyert. lahncr György Besztercebányán szülé­iét! Őrnagy voll a 33. sor­gyalogezredben. A szabad­ságharc alatt úgynevezett hadfelszerelési és fegyver­kezési főfelügyelő. 1849. ja­nuárjában Nagyváradra mentette a pesti fegyver­­gyárat és Kossuth szerint: „a csudával határos gyor­sasággal működésbe is he­lyezte.” Világosnál esett fogságba. Nagy-Sándor József Nagyváradon született. 1848 tavaszán 44 éves. Azonnal jelentkezett a Pest megyei lovas nemzetőrség­be. Első helyen küzdött a budavári ostromban. Deb­recen előtt 1849 őszén szem­beszállt a tízszeres cári­orosz túlerővel, de veresé­get szenvedett. Török Ignác Gödöllőn született. Had­mérnök volt, és már elég idős ember, amikor a hon­véd seregbe lépett. Az erő­dítési munkákban kapott jelentős szerepet. Ö erősí­tette meg a komáromi vá­rat is, amelynek mint tá­bornok, a parancsnoka volt.

Next

/
Thumbnails
Contents