The Eighth Tribe, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-01 / 10. szám
October, 1981 THE EIGHTH TRIBE Page 19 1849. OKTOBER O. „Szombat volt, október hatodika, borongós őszi nap. Az aradi várból dobpergés hallatszik. Fél hat órakor megjelent a VI. kapunál Uthyka Antal főporkoláb, nyomában négy honvédtábornok: Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József. A menet bekanyarodik a jobb oldali első sáncra. Zinner hadbíró felolvassa az ítéletet. Kiss Ernő felsóhajt: — Szegény hazám! Vége mindennek... Elhangzik a parancsszó A négy tábornok letérdel. A sorból kiválik tizenkét katona, hármasával szembeállnak a hősökkel. Egyszerre dördül el tizenkét lövés...” A többieket hat órára hajtották ki a vártól délre fekvő mezőre, erős katonai kísérettel. Előttük ott sorakozott kilenc bitófa. Tichy osztrák őrnagy vezényelt, Pöltenberg Ernőt — honfitársát — szólította elsőnek. Azután Török Ignác következett, majd Knézich Károly, ö leejtette szemüvegét, s utána hajolt, hogy megkeresse. — Hagyja ott! — rivallt rá az osztrák parancsnok. — Lát maga az akasztófán úgyis. Leiningen beszélni akart a katonákhoz, de megpergették a dobot, és nyúlt utána a hóhér. Damjanich nézte, milyen kegyetlenül irtják ki hű bajtársait. — Mire való ez a kínzás, miért nem lőttök agyon minket? — szólt oda Tichynek, akivel egykor a császári seregben szolgált. — Mert így kell lennie — mondta az osztrák. — No, te se sokra vitted — jegyezte meg Damjanich. — Hóhérlegény lett belőled. Amikor a bitóhoz parancsolták, ezt mondta: — Gondoltam, hogy én leszek az utolsó, mert a csatában mindig első voltam. Damjanich, Bem apó mellett, a szabadságharc egyik legfényesebb alakja. Valamennyi csatáját megnyerte. Hogyan is hagyta volna életben a bosszúszomjas ellenfél. — Hiszen nem akasztattam fel, csak agyonlőtték őket. Kik voltak ezek az emberek — az aradi tizenhárom? Származásukat tekintve különfélék. Egyesek az alacsonyabb néposztályokban születtek, mások középnemesek és arisztokraták voltak. Többségük — 1848 előtt — a császári és királyi hadsereg tisztjeként szolgált. De mint jó hazafiak, megértették a kor parancsát, s Kossuth hivó szavára, a magyar haza ügyéért fogtak fegyvert. Vértanú haláluk, mondhatni, csak előjátéka volt a kegyetlen terrornak, amelyet Kossuth hívei ellen indítottak — Ferenc József császár jóváhagyásával és Haynau közreműködésével. Aki tudott, elbújdosott. De így is 1765 ítéletet hoztak a vészbíróságok, s ebből 114 volt a végrehajtott halálos ítélet. Ez a sors jutott Batthyány Lajos íelelős miniszterelnöknek is. Négyszázan pedig várfogságra ítéltettek. Kiss Ernő Temesvárott született. Harmincéves korában császári alezredes. Nagy karrier! Mégis, amikor hírét vette a forradalom kitörésének, egész ezredét magával hozva, átlépett a honvédseregbe. Ö lett a temesközi sereg parancsnoka. Lázár Vilmos Nagy becs kereken született, jómódú földbirtokos. A császári hadseregből hadnagyként szerelt le. 1848. október 25-én a szabadságharc főhadnagya a 39. honvéd gyalogzászlóaljban, majd a IX. hadtest dandárparancsnoka. Hamvait az aradi Kultúrpalota ereklyemúzeumában őrzik. gróf Dessewffy Arisztid Csákányon, Abaújban született, arisztokrata családból Bravúros huszártiszt. sok csatában vesz részt Kossuth katonájaként Amikor látja, hogy a szabadságharc elbukott. To rökországba akar menekülni, de Lichtenstein herceg rábeszélésére, amnesztia ígéretére mégis megadja magát a császáriaknak. Schweidel József Zomborban született, öt gyermeke volt. Az osztrák hadügyminiszter parancsára esküdött föl a magyar alkotmányra. Ezredével Magyarországon táborozott. Átállt a honvédsereghez, ahol csakhamar tábornoki ranggal parancsnokolt — a szabadságharc bukásáig. Damjanich János A bánsági Stázán született. Szerb katonai család sarja. Negyvennégy éves volt. amikor a magyar kormány felhívására átlépett a magyar hadseregbe. Kossuth a közép-magyarországi sereg parancsnokává nevezte ki. Nevéhez fűződnek a szabadságharc szép diadalai: vörössipkás katonáival 43 ütközetet nyert. lahncr György Besztercebányán szüléiét! Őrnagy voll a 33. sorgyalogezredben. A szabadságharc alatt úgynevezett hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő. 1849. januárjában Nagyváradra mentette a pesti fegyvergyárat és Kossuth szerint: „a csudával határos gyorsasággal működésbe is helyezte.” Világosnál esett fogságba. Nagy-Sándor József Nagyváradon született. 1848 tavaszán 44 éves. Azonnal jelentkezett a Pest megyei lovas nemzetőrségbe. Első helyen küzdött a budavári ostromban. Debrecen előtt 1849 őszén szembeszállt a tízszeres cáriorosz túlerővel, de vereséget szenvedett. Török Ignác Gödöllőn született. Hadmérnök volt, és már elég idős ember, amikor a honvéd seregbe lépett. Az erődítési munkákban kapott jelentős szerepet. Ö erősítette meg a komáromi várat is, amelynek mint tábornok, a parancsnoka volt.
