The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
The EIGHTH TRIBE •<! u HH w <! 15 CD £ HH Ph <1 o a P a d 2; o r-H CO S o C/3 Oh Cfi József Attila: Strobl Alajos MAMA MAMA Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam, Hagyja a dagadt ruhát másra, Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő szürke haja lebben az égen, kékitőt old az ég vizében. It’s a week now that I think only of Mama, trudging, musing, lonely, As in her lap she briskly carried The creaking basket to the garrett. I was still a spoiled brat, an urchin, I yelled and bawled and stumped a-cursin, That darned wash! Let someone else bear it, She should carry me to the garrett. She just went on, sad, hanged things singly, Neither scoulding, nor looking at me And the laundry flew gleaming, rustling, Circling around in down and upswing. No use to whine. . . It’s all behind me. Now I see her colossal, mighty. . . Up in the sky her gray hair flutters, She mixes bluing in heaven’s waters. . . Translated by László Tehel. Send Form 3579 to The Eighth Tribe—Circulation Department, Bethlen Press, Ligonier, Penna. 15658 NYOLCADIK TÖRZS
