The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
April, 1980 THE EIGHTH TRIBE Page 17 Könnyű László: MÁRCIUS 15 ÜNNEPÉLYE ST. LOUISBAN Ez évben a St. Louis-i magyarok valóban amerikai módon, nagyszabású rendezésben ülték meg a magyar nemzeti ünnepet. Reggel kilenc órakor Somos József plébános ünnepi nagymisét celebrált a magyar templomban. Ezt követően 10 órakor volt a magyar ünnepély az egyház feldíszített gyűléstermében. A műsor első felében Záborszky Jánosné tanítójuk vezetésével a magyar iskola tanulói szerepeltek versekkel és énekekkel. A második rész hazafias énekeit és szavalatait a felnőttek adták elő nagy buzgalommal. A program fénypontja Chapó Gyula ünnepi beszéde volt, aki 1848 és 1956 között vont párhuzamot. A szép magyar ünnepség után felfejlődött az amerikai és magyar zászlókkal díszített autósmenet. Körülbelül száz autó vonult a Kossuth és Grand utcák sarkán levő Kossuth-emlékműhöz. A menetet a St. Louis-i rendőrség vezette, és minden nagyobb utcakereszteződésnél lezárta a forgalmat. Tizenegy órakor a Fair Ground Parkban amerikai módon és részvétellel folyt le a hatásos magyar ünnepély. Felvonult az amerikai tartalékosok díszszázada amerikai és magyar zászlókkal, zenekarral. Nagyszerűen néztek ki mellettük a nemzeti ruhás magyar fiatalok. A zenekar nemzeti imái után Könnyű László író, a St. Louis-i Poetry Center elnöke lépett a feldíszített emelvényre, és angol nyelvű beszédében ismertette Kossuth Lajos St. Louis-i látogatásának, a Kossuth utca elnevezésének, az emlékmű létesítésének történetét. Felhívta a fiatalságot, hogy továbbra is rendszeresen ápolják a kossuthi hagyományok fenntartását. Robert A. Young kongresszusi képviselő az 1848-as szabadságharc és az 1956-os forradalom politikai jelentőségét méltatta. Rámutatott, hogy a magyarok előre figyelmeztették a Nyugatot az iráni és afganisztáni kommunista támadások várható veszélyeire. A több száz főnyi közönség lelkesen ünnepelte, a satjó és a hírközlő szervek pedig megfelelően méltatták a szónokok megállapításait. Dicséret illeti a kiváló ünnepség rendezőségét. Éspedig a rendőrség bevonásáért Scheirich Lászlót, a St. Louis-i Magyar Kultúregylet elnökét; a képviselő meghívásáért Dómján László UPI szerkesztőt, és a National Guard bevonásáért Balogh Pál testvérünket. Az ünnepi műsor után díszebéd volt a magyar templom nagytermében, amelyen megjelent Robert A. Young országgyűlési képviselő is. A magyar egyházközség szakácsai ez alkalommal is kitettek magukért. 1980 BETHLEN NAPTÁR — 248 oldal — ára $4.00. Megrendelhető a Bethlen Nyomdától. Dr. Bognár Kálmán: Visszatérő gondolatok a magyar “MÁRCIUS IDUS”ának történelmi jelentőségéhez .... Márciusi if jaink előtt évszázadokkal korábban is voltak jó magyarok, akik látták a bajokat, megoldásra való problémákat. így idézni szeretném Apáczai Csere Jánost, az ősi gyulafehérvári kollégium tudós professzorát, aki előttünk 450 évvel korábban változást várt, ébreszgette a magyart. Erre szükség is volt, de nemcsak akkor és a nagy magyar megújúllás korábban — Petőfiek és Kossuth idejében, — de félévszázaddal ezek után a sötétben látó nagy magyar “Vátesz” Ady Endrénk korábban is, aki joggal — még a század fordulón is — erősen ostorozott . . . De had álljunk meg egy percre előbb a tudós erdélyi tanárnál: Ideje felébredned, te álmos, te hályogos szemű magyar nép! Végre, végre ősi álmaidból ébredj fel, leheld ki magadból Bachust, akinek mindig áldozol; szemed homályát írről oszlasd el. Nézd, szemléld, vizsgáld meg, annyi nyomorúságodnak forrásait, melyek elárasztnak, hogy kedvenc zálogaid, a haza reményei, a bölcsőtől fogva a tudatlanság feneketlen mélységében vannak elmerülve és soha a világosságot, a maguk és a haza hasznát nem látják.” Mélyből jövő forradalmi szavak voltak ezek akkor is és ezt igyekeztek valósággá tenni a múlt század közepén a legendáshírű Márciusi Ifjaink, fellelkesülve elsősorban Petőfi “TALPRA MAGYAR”-jára, de magukévá téve Kossuth Lajos politikai elgondolásait is, aki a “nemzet”-be akarta beleemelni a legfontosabb magyarságfenntartó osztályunkat a parasztságot, az akkori jobbágyságot,, legnépesebb szektorát magyar fajtánknak. Az édes magyar földet verejtékükkel megmunkáló magyar parasztok, a jobbágyok, 1848- ig mint “nem nemesek” ki voltak rekesztve a nemzettestből. A már teljesen korhadt, elavult, rendi alkotmányunk 1848 Március Idusán, illetőleg pillanatnyilag ennek nyomán szűnt meg, amit azonban az “udvar” rövidesen visszavont. A végre, egységessé vált magyar nép és nemzet erre SZABADSÁGHARC-cal válaszolt Kossuth zászlaja és kormányzósága alatt. Az idő rövidsége és hely szűke miatt erre nem térünk ki. Kimenetelét mindenki tudja: orosz segítséggel elnyomták, vérbefolytatták! Ismét közel két évtizednek kellett eltelnie míg az UDVAR és a NEMZET megegyezett, helyesebben szólva “kiegyezett” Deák Ferencünk józan, bölcs magyar előrelátásából. Nem térünk ki az eseményekre, de utalnunk kell arra, hogy a múlt századbeli szabadságharcunkig
