The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
February, 1980 THE EIGHTH TRIBE Page 13 Látogatás László Gyula régész professzornál balatonrendesi nyaralójában. A képen László Gyuláné festőművész, Várdyék, László Gyula, Toth Judith és Dr. Venczel László orvos. — S ez a hamisítás indította el hazai munkásságodat? — Igen, Coles könyve bántott, felhoztam ezt a kérdést a Történettudományi Intézetben is, ahol arra biztattak, hogy tárjam a nemzetközi világ elé a magyar történetírást, 1974-ben jelent me A magyar történetírás és a szellemtörténeti iskola, 1976-ban pedig a Modern magyar történetírás című munkám, ezenkívül csaknem húsz nemzetközi folyóiratban, amerikai, kanadai, görög, olasz, belga, német szemlékben ismertettem a magyar történetírást. Jelentős távlatok nyílnak tehát a kinti magyar etnikumok s kinti magyarok tudományos működése előtt. Ilyen például az oltalom, a védelem: visszaverni a nemzetközi közvélemény előtt a hamisításokat. Betölteni a sokat hangoztatott híd szerepét a haza és a nagyvilág között, megvédeni hírxnket, ahol kell, 8 öregbíteni, ahol lehet. — 1981-ben jelenik meg az egyesült államokbeli Twayne Publishers kiadásában. Az amerikai magyarság története című mumkám, amelyet feleségemmel együtt írtam, s ősszel jön ki a Greenwood Press kiadónál az Amerikai etnikai politika című tudományos mű, amely mintegy tizenöt amerikai etnikai csoport egyesült államokbeli szerepét és történetét tárja föl. Többen írják, a tizenöt csoporton belül a magyar etnikum történetét én készítettem el. A budai Európa-szállóban, a védnökségi ülés szüneteiben, a beszélgetések során végül megértettem a Várdy házaspárt övező szeretet és tisztelet okát, eredetét. Az általános szeretet a hűségüknek szól, annak hogy haza-haza járnak, kötelékeiket az óhazával egyre szorosabbra fonják. A tisztelet pedig a magyar tárgyú kinti tudományos munkásságuknak. S ezen belxl beszélni kell még a Boston-i Twayne kiadóról és a kiadó egyik sorozatáról, amelyet Basa Molnár Enikő szerkeszt. — Itt jelenik meg egy monográfiám Jókairól — beszéli el az asszony —, s férjem munkája Eötvös Józsefről. S itt illeszkedik be a beszélgetésbe az a kétségbeejtő tény, amelyet a védnökségi ülésen nem is egy fölszólaló panaszolt el: az Egyesült Államok közgyűjteményeiben, egyetemein, könyvtáraiban nincs, vagy alig van “magyar anyag”. Az “anyag” szón azt a művelődési—irodalmi, zenei, tudományos, történeírási — kincset értve, amelyet ez a nép történeti és szellemi élete során alkotott. Alig-alig tudják odakint, ki volt Petőfi, Jókai, Mikszáth. — Ennek a sorozatnak éppen ez a célja: megismertetni nagy értékeinket — folytatja Yárdyné. — Már megjelent a Mikszáth-monográfia, Scheer István munkája, jön az én Jókai-könyvem, Béla Eötvös József-e, jövőre pedig a Petőfi- és a Csokonai-monográfia, 8 egy munka a színpadi szerző Molnár Ferencről. A sorozat jelentőségéhez hozzátartozik az a fájdalmas tény, hogy Jókairól vagy Mikszáthról például Amerikában soha magyar monográfia még nem jelent meg. Összegezzük a valóságot: ezt a két kedves embert még gyerekkorban elszakította ettől az országtól egy tragikus forgószél: a háborúba való belesodortatásunk, a nem kényszerű, de kegyetlen és szomorú menekülés, a kiszakadás, a diaszpórába való elmerülés. Ők ebben a diaszpórában nem merültek alá, s fennen lobogtatják, azt a kis, ékes zászlót, amelyre rákóczis, vagy negyvennyolcas fogalmazással talán csak ennyi van írva: Pro patria. — S hova mentek innen? Haza, Pittsburghbe? — kérdezem Várdy Bélától. — Még nem. Majd az ankarai találkozó után. — S Törökországban min munkálkodtok? — A Délkelet-európai Tudományok Nemzetközi Társaságának negyedik nemzetközi kongresszusán feleségem Jókai török ábrázolásai az irodalomban, én pedig A törökség szerepének változása a XX. századi magyar történetírásban címmel tartunk előadásokat. Jó munkát, barátaink! Ruffy Péter 1980 BETHLEN NAPTÁR — 248 oldal — ára $4.00. Megrendelhető a Bethlen Nyomdától.
