The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
December, 1980 THE EIGHTH TRIBE Page 17 Harmadik angyal: Ne féljetek sötét éjjel, Fényes csillag elvezérel. Mindig csak rá nézzetek, Űr Jézushoz elvezet. (Ezután a pásztorok körüljárják a betlehemet és éneklik) Pásztorok: Mennyből az angyal lejött hozzátok, Pásztorok, pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menve Lássátok, lássátok. Istennek Fia, aki született Jászolban, jászolban. Ő leszen néktek Idvezítőtök Valóban, valóban. (Megállnak, leveszik süvegüket.) öreg: Urunk Jézus, fogadd jó szívvel együgyű szíveink hódolatát és szegény ajándékainkat. Adj érte az egész világnak békességet, boldogságot és sok-sok örömöt. Angyalok és pásztorok együtt éneklik: Dicsőség magasságban az Istennek! Békesség légyen földön embereknek! És jóakarat mindenféle népnek És nemzetségnek! Kis pásztor: (Előáll) Szent karácsony ünnepén E házra áldást kérek én, Adjon Isten békességet, Mindnyájunknak egészséget.. ! Második pásztor: Hízott disznót a gazdának, Sok zsírja legyen a háznak. A pipája jól szeleljen, A kulacsa teli legyen .. ! Első pásztor: Szerencsét a gazdasszonynak, Sok csirkét a kotlójának. A nagylánynak szép vőlegényt, A lagzira kapros lepényt.. ! Harmadik pásztor: A diáknak csípős pálcát, Ha nem hoz jó bizonyítványt. Mindenkinek minden jót, Nekünk sok borravalót.. ! Gazda: (Pénzt vesz elő) öreg: (Belevág) Hagyd már abba, te! Nem hallod, hogy csörgetik a kulcsot? Pénzt akarnak adni! Ha egy zsákkal nem lesz, El se fogjuk venni.. ! (Elveszi a pénzt.) Mind: Boldog ünnepet kívánunk! (Kivonulában éneklik, a közönség is belekapcsolódik) Az Istennek szent angyala Mennyekből hogy alászálla És a pásztorokhoz juta Nékiek eképpen szóla ... A mennyei magas égben Istennek dicsőség légyen, Ki szent Fiát küldé értünk, Hogy Megváltónk lenne nékünk ... Kis karácsonyi ének Karácsonykor Karácsony esti szív Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt havat hoznak. A szent estén majd eljövök ide. Almaim szekerébe fogatok És szólok fantáziám táltosához: Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok, És álomhintón eljövök — ide. Sikong a szél, csikorg a hó, Muzsikál karácsony elé, Boldogan rohan a világ A gyermek-kacagás felé. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni, De én még kisfiú vagyok, Csak most kezdek élni. Itt minden fehér lesz, — fehér, s halott. Csak egy hang lesz a halott rengetegben: A zúgó patakok. Meleg szivárvány-szín tör át Minden hideg borúlaton, Tapsolgató gyermekkori Nevetésem reá dobom. Isten-dicséretre Mégis csak kiállók. De boldogok a pásztorok S a három királyok. És én fenyőtől fenyőböz megyek És minden fenyőt megsimogatok. Minden lélek magába száll, Önjósága előtt ragyog, Ügy érzi, hogy szív-trónusán Énekelnek az angyalok. Én is mennék, mennék, Énekelni mennék, Nagyok között kis Jéusért Minden szépet tennék. Üj csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Urnák szerelmemet Szépen igazolnám. És megkérdezem: virrasztótok még? És megkérdezem: hogy aludtatok? És aztán feltűzöm a szívemet A legmagasabb fenyő tetejére, — S imába kezdek: Magány, Mi Atyánk... Néked ajánlom égő szívemet... Olyan lesz, mint egy karácsonyfaág. Ujjong, szeret, hévül a szív, Hogy valami szépet tegyen, Tömjénnel, mirhával rakott Krisztus-szerelmes Bethlehem. Én az imádság szárnyain A nagy Fényképészhez megyek, Zsoltár mellet, Emberiség! Levétetem a szívedet. ADY ENDRE REMÉNYIK SÁNDOR SZABÓ LÁSZLÓ