The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
Page 18 THE EIGHTH TRIBE December, 1980 Haraszti Endre: BETHLEN GÁBOR MEGJELENÉSE A XVJI-XIX SZÁZAD ANGOL IRODALMÁBAN Idén, mikor legnagyobb erdélyi fejedelmünk születésének 400-ik évfordulójára emlékezünk, nekünk, angol nyelvterületen élő magyaroknak külön figyelmet kell szentelnünk arra, hogy vajon hogyan is jelenik meg Bethlen Gábor a saját korabeli és halálát követő angolnyelvű irodalomban. A Bethlen Gáborról szóló angol irodalom elsősorban azokban az u.n. “újságlevelekben” található, mely iratok a modern hírlapirodalom őseinek számítanak. Bethlen Gábor 1613-ban lett fejedelem s ime, egy évre rá az “English Mercurius” magyar és erdélyi hírei között közük, hogy Erdélyben “Bethlene” (Betline) Gabriel vette át a hatalmat! “Bölcsnek és bátornak” jellemzi a fejedelmet. A “Corante”, melyet sokan az első angol újságnak tekintenek, s melynek alcíme “Nevve’s from Italy, Germanie, Hungarie, Spaine and France” volt, 1621. június 6-tól 1624. november 15-ig rendszeresen közölte az erdélyi híreket, kiemelve Bethlen Gábor tartózkodási helyét s hadmozdulatait a Harmincéves Háború keretében. Az angol sajtótermékek oly nagy figyelmet szenteltek a protestáns oldal e hősének, hogy ezt Ben Jonson, az Erzsébetkori Anglia nagy írója (1573-1637) túlzásnak is tartotta és egyik drámájában kígúnyolta a korabeli sajtót Bethlen állandó emlegetése miatt. Aligha vitatható, hogy Bethlen korának angol politikusai alaposan tájékozva voltak a protestáns Erdély nagy fejedelme személyét illetően. I. Károly (1625-49) országának diplomatái nyilván alaposan “megnézték maguknak” azt az embert, akivel a szigetország politikai, gazdasági, egyházi kapcsolatokat teremtett. Jól ismerték Bethlent, az ügyes és kitartó politikust, s talán nem árt, ha mi is tudunk róla, hogy az 1626. november 30-án hatálybalépett westminsteri szerződés volt a történelem folyamán a legelső államszerződés Anglia és Magyarország (illetve Erdély) között! Szekfű Gyula, a két világháború közti idők egyik legnagyobb történésze erről ezt írja: “A westminsteri szerződés új korszakot nyit Erdélyi és Középeurópa történetében, azt a korszakot, amikor a saját öncélúságára ébredt Erdély, a török hatalom állandó pártfogását feltételezve, a Habsburg-ház nyugati ellenségeivel szövetségben tesz új és új kísérleteket a Közép-Európát reprezentáló nagyhatalom megsemmisítésére...” Minthogy a fejedelem sokra értékelte az angolok szerepét a Habsburgok elleni küzdelemben, éppúgy becsülte a korabeli Nagy-Britannia Bethlen Gábor gyulafehérvári udvarának jelentőségét, politikai és kulturális tekintetben is. Ezzel a ténnyel kapcsolható össze az is, hogy Bethlen korában igen sok világutazó angol járt magyar földön! Soroljuk fel őket, — a teljesség igénye nélkül: John Merin, William Lithgow, Sydnm Poyntz, Peter Mundy, és Peter Heylyn. Utinaplóik csak a fejedelem halála után (1629) jelentek meg, de azóta is fontos források angol történetírók számára. A korabeli, konstantinápolyi angol követ, Sir Thomas Roe (1581-1644), as angol birodalomszervezés és világkereskedelem e zseniális útörője, az angol külpolitika befolyásolója hazaküldött jelentéseiben, levelezésél)en 123 helyen említi Bethlen Gábort. Sir Roe — 1621-től 1628-ig volt angol nagykövet a török portán. A fejedelem politikai sakkhuzásait izgatottan, de pontosan jelentette londoni feletteseinek. Részben az ő közbenjárásának tudható be, hogy Bethlen Gábor a protestáns államszövetséghez csatlakozhatott. Sir Roe Délamerikában, Indiában, Gusztáv Adolf Svédországában, majd Bécsben is nagyköveteskedett, tehát alkalma nyílt a korszak igen sok “nagy emberét” megismerni, mindazonáltal élete végéig Bethlen Gábor zsenialitásának hatása alatt maradt. Már 1629-ben (Bethlen halála évében) megjelent egy korabeli angol lexikon, mely a fejedelem igen magasztaló méltatásáról szóló könyvet említ. A könyvet Maksai Őse Péter, a gyulafehérvári főiskola rektora írta. Angol címe: “Relations of the most nows Kingdomes and commonwealths thougherzt the world. The theatre of the word.” (1629). Ez a könyv valószínűleg közkézen forgott a korabeli Angliában. Erdélyi tudós írta és Bethlen Gábor volt a leírtak középpontjában! Sámuel Richardson, a legelső angol regényírók egyike (1689-1761) Bethlen Gábort valóságos romantikus-regényhősként írja le: "Annak a korszaknak legszámottevőbb történelmi szereplője volt. A törökök, a császáriakkal váltakozva hol körüludvarolták, hol meg rettegtek tőle, akárcsak európai más uralkodók. Hadviselésben és diplomáciában korának egyik legtekintélyesebb uralkodója azáltal, hogy hatalmában állt török tanácsosait irányítani. Ahogy számos esetben megtette, bár alárendelt és adófizető fejedelem volt; saját országát kitünően kormányozta és áthatolhatatlan kétszínűségével korának valamennyi fejedelmét és követét izgalomban tartotta: ezt a szerepet bizonyos fokig kénytelen volt megjátszani a két hatalmas birodalom közti helyzetéből következően... És valóban lie kell vallanunk, hogy ezek a halogatások és hanyagságok, amelyekkel azoknak az uralkodóknak az oldaláról találkozott, akik az osztrák ház ellen szövetkeztek,
