The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1980-11-01 / 11. szám

____ _ , , Krónika; 1980. május

Kostya Sándor:

BÁNK BÁN

Katona József halálának 150. évfordulójára

Kecskeméti takácsmester fia. Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába. Az utolsó filozófiai évet és a jogot a pesti egyetemen végezte. Ekkor került kapcsolatba a második magyar színtársulattal, amelyhez egyideig az egyetemi hallgatók hagyományain, a nyelvművelés nemzeti célján és saját művészi vágyain kívül Déryné iránt való néma szerelme kötötte. A színház körüli tapasztalatait később egy értekezésben írta meg: „Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költő-mesterség lábra nem bír kapni” (Tudományos Gyűjtemény 1821), s ebben foglalkozott a színészek nyomorúságos helyzetével és a nagy feladathoz méltatlan körülményekkel.

Műkedvelő színészként és rendezőként résztvett a színtársulat munkájában, s 1811-ben fordításokkal, majd lovagregények dramatizálásával, végül eredeti történelmi drámákkal igyekezett a színtársulat műsorát fejleszteni. Ez utóbbiak a cenzúra miatt többnyire nem kerülhettek színre. Valamennyinek témája forradalom, pártütés körül forog, és bár végső tanulságuk a fel világosodott abszolutizmus jogfilozófiája szellemében tagadja a forradalmak eredményességét, egyre inkább olyan helyzeteket, olyan ellentéteket mutat be, amelyek szükségképpen forradalmat robbantanak ki.

A Bánk bánt már nem a pesti színtársulat részére írta, hanem az „Erdélyi Múzeum”-ban Döbrentei Gábortól hirdetett pályázatra. 1815. július 30- án fejezte be. Az „Erdélyi Múzeum” utolsó számában közölt beszámoló Katona remekét meg sem említette. 1819-ben, mikor a fehérvári színtársulat nagy sikerrel játszotta Pesten Kisfaludy Károly első vérszegény drámáit, Katona átdolgozta művét. A dráma lényegén az átdolgozás nem változtatott. A dráma előadását a cenzúra nem engedélyezte, 1820- ban nyomtatásban megjelent ugyan, de visszhangot nem kelthetett.

Katona József írói terveiben csalódva Kecskemétre vonult vissza. Szülővárosa megválasztotta ügyészévé, s a Bánk bán megjelenése alkalmából ünnepelte. Katona ettől kezdve a drámaírástól való búcsúlevelét is tartalmazó értekezésén és néhány

(1791—1830)

komoly filozofáló versen kívül nem írt semmit. Versei közül Kisfaludy csak egyet (Vágy) adott ki az „Aurórá”-ban. Széleskörű anyaggyűjtéssel kezdett Kecskemét történetéhez. Korábbi jegyzeteiből egy Pusztaszerről szóló részlet megjelent még a Tudományos Gyűjtemény 1823-ik évfolyamában. Hivatali munkájába s szűk baráti kör szórakozásába fojtotta nagy tervei meghiúsultából eredő keserűségét. Harminckilenc éves korában szívszélhűdésben halt meg.

Halála után három évvel indult meg a Bánk bán diadalútja, amikor egy volt színésztársa, Udvarhelyi Miklós, akinek maga olvasta fel még 1816- ban az első kidolgozást, jutalomjátékául választotta. Azóta színészek és kritikusok, — köztük Arany János és Gyulai Pál — egyre növekvő érdeklődéssel foglalkoztak Katona művével, mely a drámai konfliktus feszültsége, a nemzeti élet alapvető prob-