The Eighth Tribe, 1979 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
Page 14 THE EIGHTH TRIBE April, 1979 Részletek Eszenyi László könyvéből*. Az Amerikai Függetlenségi Háború Magyar Hősének, FABRICY KOVÁTS MIHÁLY Huszárezredesnek Élete és Hősi Halála 1779 május 11-én az angol királyi haderő déli csoportját órák választották el attól, hogy a felkelők legfontosabb kikötőjét, a Dél-Karolinában fekvő Charlestont puskalövés nélkül vegyék kézbe. Egy maroknyi, nagyrészt európaikból álló amerikai harcegység haláltmegvető bátorsággal végrehajtott támadása azonban elütötte a briteket a biztosra vett könnyű sikertől. A Balaklavára emlékeztető vakmerő roham rendkívüli veszteségek elszenvedése után összeomlott ugyan az angol zsoldosok gyilkos sortüzeiben, de az ütközet eredményeként Prevost tábornok elrendelte másnap a visszavonulást, Charleston még egy évig a felkelők kezén maradt s Sir Henry Clinton angol főparancsnok új hadászati elgondolása a felkelés déli irányból való letörésére meghiúsult. Ma már egyre több művelt amerikai tudja, hogy a Charleston-i halálroham a hires Pulaski Légió legkimelkedőbb fegyverténye volt. Sajnálatosan kevesen ismerik azonban Fabricy Kováts Mihály nevét, aki a Légió megszervezésében és kiképzésében oroszlánrészt vállalt s végül a Légió ezredes-parancsnokaként a Charleston előterében lezajlott ütközetben életét áldozta az Egyesült Államok függetlenségéért és az amerikai nép szabadságáért. Úgy érezzük, hogy kiváló katona elődünk emlékének és az amerikai magyarság jóhirének tartozunk azzal, hogy az Egyesült Államok születésének 200. évfordulóján életének és hősi halálának részletes történetét ismertetjük. • mm Kováts Mihály ifjúságáról nagyon keveset tudunk. Az első hiteles adat arról szól, hogy 1774-ben, alig húsz esztendős korában önként jelentkezik katonai szolgálatra a jász-kun huszárezrednél. Szülőföldjének leírásával és népe jellemzésével nagy vonásokban kívánunk képet adni arról a háttérről, melyből tüneményes katonai pályafutása kiindul és későbbi cselekedeteire fényt vet. Mert Kováts nagy-kun a javából, fajtájának minden erényével és fogyatékosságával. Az igazi kun a pusztán születik, nyeregben nő fel és verekedve hal meg. Ezért terem a Nagy-Kunságban a világ legjobb lovaskatonája: a huszár. * A könyv megkapható a szerzőnél: P.0. Box 34917, Washington, D.C. 20034, vagy Bethlen Press, P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. Ára $6.00. 1724 augusztusában látta meg a napvilágot Karcagon, a hires Hortobágyi Puszta peremén. A 150 éves török dulás eredményeként megritkultak a települések s közöttük végtelenbe nyúló rónaság terpeszkedik. Sehol egy domb vagy erdőfolt, melyen az arra utazó ember szeme megpihenhetnék. Helyenként hatalmas gulyák és szilaj ménesek törik meg a táj egyhangúságát, a falvak közelében kondák és juhriyájak legelésznek. Abban az időben még az állattenyésztésen a hangsúly, a földművelés másodrendű fontoságú. A vagyont marhákban s nem holdakban mérik. A Kovátsok tehetős emberek kellett legyenek, hiszen a Bécsben lefolytatott pere végén a királynő maga intézkedett személyes vagyona visszaadásáról. Amilyen nyílt és könnyen áttekintő a nagy-kunpusztaság, olyan egyenes, félelem nélküli és szókimondó a népe. Királyi pátens alapján minden kun nemesi előjogokkal rendelkezik. Kováts hányatott élete során semmi féle beosztásában nem mulasztotta el kidomborítani, hogy nemes ember és magyar. Egyik porosz katonai jelentését így írja alá: vKováts, azaz von Kováts, gondosan feltéve a vesszőt az “a” betűre a magyar írásszabályok szerint. A budai Katonai Főparancsnokság jelentéseiben mint nemes Kováts őrnagy szerepel előnév nélküL Az 1777 január 13-án Franklin Benjáminnak írt levelét viszont így írja alá: Michael Kováts de Fabricy. Az általunk ismert geneológiai könyvek csak egy fabrici Kovács családot tartanak nyilván, de azok Zemplén megyeiek és nevük végét “cs”-sel írják. Kováts bizonyosan ugyanolyan fokú iskolázásban részesült, mint a korabeli többi nemes úrfiak. A Franklinnak írt remekbe fogalmazott levele nemcsak azt bizonyítja, hogy a latin nyelvet tanulmányai során alaposan elsajátította, hanem arra is utal, hogy latinul rendszeresen beszélt is, különben képtelen lett volna a rendkivül nehéz nyelvet a levélben mutatkozó színvonalon megtartani. Ez egyébként sem tartozott a ritkaságok közé, mivel a diéták és vármegyék hivatalos nyelve latin volt mintegy tiltakozásul Bécs elnémesítő politikájával szemben. Sem eredeti rajz, sem festmény nem örökíti meg Kováts vonásait. Színes és kalandos élete számos művész képzeletét ragadta meg, de a róla készült festmények, szobrok és plakettek az alkotók képzeletének termékei. Legtöbbet Finta Sándor amerikai magyar szobrászművészt foglalkoztatta Kováts alakja, ami avval is magyarázható, hogy ugyanarról a magyar pusztáról szakadtak át az Uj Hazába és mindketten kiváló lovasemberek voltak. Egy nagyobb méretű bronz domborművet, egy kisebb lovasszobrot és néhány plakkcttet mintázott meg róla. Finta mű-
