The Eighth Tribe, 1978 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Page 16 THE EIGHTH TRIBE January, 1978 Dr, Tuba Istvánná: A MAGYAR SZENT KORONA Minden nemzetnek van egy szímbóliuma. A magyar nemzeté a Szent Korona. A szímbóliumok nem az egyéneket képviselik, hanem az országot. A Magyar Szent Korona, szímbóliuma a magyar kereszténységnek, Magyarország függetlenségének, és a független Magyar Kormánynak. István király a II. Szilveszter pápától kapott koronával megkoronázatta magát. A királyi koronát Székesfehérvárott, később Visegrádon, végül a Budavári Palotában őrizték. A korábbi magyar kutatás szerint a magyar királyi korona íves pántokból alkotott felső része a pápától kapott korona (corona latina), s latin betűs feliratokkal díszített rekeszzománc apostolképei az ezredforduló táján készültek, talán Rómában. Alsó részét (corona gracea) 1074-77 között VII. (Dukász) Mihály császár ajándékozta I. Géza királyunknak. Görög feliratos rekeszzománc lemezei a konstantinápolyi császári műhelyben készültek. Az e kérdéssel foglalkozó külföldi szerzők a fentiektől lényegesen eltérő módon rekonstruálják a magyar korona keletkezését. Eszerint a felsőrész ívesen meghajlított lemezei eredetileg valamely sík tárgy (könyviedéi, ikon, ereklyetartó) keretezésére szolgáltak, és a 12 apostolt, valamint a világbíró Krisztust (Pantokrator) ábrázoló rekeszzománcos képeit a XIII. sz. első negyedében Magyarországon készítették. A pánt valószínűleg III. Béla első felesége, Antióchiai Anna számára a XII. sz. utolsó negyedében készített nyitott női korona volt, melyet ékkövek, tíz rekeszzománc lap, felettük pedig háromszög alakú és íves kék és zöld színű azsúrzománc oromzatok díszítenek. Az aranyláncon csüngő drágakövek a bizánci koronák jellegzetes díszei. A bizánci császárokat, Géza királyt, arkangyalokat ábrázoló rekeszzománc lapok VII. (Dukász) Mihálytól I. Géza királyunknak ajándékozott ötvösműről származnak. IV. Béla halála (1270) után leánya, Anna kíséretével II. Ottokár cseh királyhoz menekült Prágába. Magukkal vitték a királyi kincstár számos műkincsét, közöttük két koronát is. V. István az apja halála és a koronázás közötti rövid idő alatt nem tudta visszaszerezni a koronát, így a királyi kincstár megmaradt tárgyainak felhasználásával készíttette a ma ismert koronát. Ez a gyors munka indokolná, hogy a meghajlított apostol lemezekből egy-egy lemezt levágtak, és meglehetősen kezdetleges módon. A Szent Korona 1944-ben került Nyugat-Németországban, ahol 1953-ig őrizték. 1953-ban az Egyesült Államokban került és Fort Knox, Ky.-ban volt őrizet alatt. 1977. nov. 9-én, az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy a Szent Koronát visszaadja Magyarországnak. Amerika magyarsága országszerte tiltakozott a Korona kiadása ellen. Ezrével érkeztek a Fehér Házban a táviratok, telefonhívások, s százával tűntettek amerika magyarjai, hiába volt. Január 7-én, a Szent Korona a Koronázási Jelvényekkel együtt (a JOGAR, a KORONÁZÁSI PALÁST, és az ORSZÁGALMA,) megérkezett Budapestre. A J OGAR: Hegyikristály fejében három oroszlán metszett képe. A kristály gömb foglalatát, valamint aranyozott ezüst nyelét arany drótból font filigrán díszíti. XII. sz.-i magyar munka. A KORONÁZÁSI PALÁST: Eredetileg harang alakú miseruha, melyet felirata szerint István király és Gizella királyné 1031-ben ajándékozott a székesfehérvári bazilikának. A bizánci biborselyemre arany és ezüst fonalakkal készített hímzett gazdag jelenetsorok a Magyarországra betört II. Konrád német császár fölött aratott győzelem megünneplésére a Te Deum gondolatkörét ábrázolják. A XII. sz. végén felmetszették és palásttá alakították át, ekkor készült gyöngydíszes csatja. A miseruha valószínűleg a Veszprém-völgyi görög apácakolostorban készült regensburgi minta felhasználásával. AZ ORSZÁGALMA: Kettőskereszttel díszített aranyozott ezüst gömb. A koronázási jelvények legfiatalabb darabja. Zománcdíszes címre alapján a XIV. sz. első felében Robert Károly uralkodása alatt készült. A kettőskereszttel díszített országalmát azonban a királyi pecsétek III. Béla korától már ábrázolják. A Szent Korona és a Koronázási Jelvények fontos szímboliumok voltak, vannak és maradnak magyarságunknak, úgy otthon, mint az emigrációban. István király szavaival zárom, amikor az igaz Ítéletről így tanít; “Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes.” És így ír tovább; “Ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet”. Referencia: Györffy György: ISTVÁN KIRÁLY
