The Eighth Tribe, 1978 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
June, 1978 THE EIGHTH TRIBE Page 13 vényes eszközzel elősegíti a hontalan, bevándorolni kívánó magyarok bevándorlását és a már bevándoroltaknak az amerikai társadalmi és gazdasági életbe való beilleszkedését. Igyekszik bevonni minden már itt élő és újonnan érkező honfitársat a magyar alapítású Egyházainkba és polgári jellegű Intézményeinkbe, amelyek az amerikai magyarság alappillérjei. Szüntelenül dolgozik azon, hogy a magyarságot benső, erős, egységes és tartós szövetségbe tömörítse. Az Amerikai Magyar Szövetség küzd a magyar származás és név megbecsüléséért és megbecsültetéséért. Célja a több ezeréves magyar kultúra, irodalom, művészet és történelem örök emberi eszményeinek megőrzése, valamint ezeknek a népek széles rétegeivel való ismertetése. A magyar tisztesség megkívánja, tájékozottságunk szükségessége pedig megköveteli, hogy az Amerikai Szövetség ellensúlyozza és felvilágosító tevékenységével elejét vegye minden olyan tevékenységnek, amely a magyart, a magyar nevet, a magyar becsületet és a bárhol élő magyarság érdekeit és hírnevét sérti. Az Amerikai Magyar Szövetség semmit fel nem adó hitvallása értelmében 1848 és 1956 magasztos eszméinek valóra váltását követeli minden magyar számára, aminek beteljesüléséig is minden járható utat követve elsősegíti, hogy fajtánk túlélhesse a történelmi megpróbáltatásokat. EGY KÖLTŐ VISSZ AN ÉZ-ÖNR AJ Z AT irta Könnyű László Második átdolgozott és bővített kiadás képekkel Megrendelhető a Bethlen Nyomdától Ára: $6.50 — Terjesxe Lapunkat — WASS ALBERT ADJÁTOK VISSZA A HEGYEIMET! Regény (folytatás) Az egyik csendőr puskájával hátba vágta öcsémet, hogy előre esett és legurult a lépcsőn az udvarra. Az asszony fölsikoltott és oda akart rohanni hozzá, de a másik csendőr hasba rúgta. Az emberek az udvaron fölmordultak. Ekkor a két csendőr rászögezte puskáját az emberekre és reájok ordítottak: “Takarodjék mindenki haza! Mars!” És az egyik az emberek feje fölött belelőtt a levegőbe. Szó nélkül és sötét arccal húzódtak el onnan az ácsorgók és nekem eszembe jutott, amit a pap mondott: ha láttok történni olyan dolgokat, amik érthetetlenek előttetek, gondoljatok arra, hogy él az Isten ... Meglapultam egy kazal mellett és megvártam, amig a csendőrök elvitték öcsémet. Aztán fölmentem a házba. Az asszony a tornácon ült és sirt. Fogta a hasát és sirt és láttam, hogy gyermeket vár megint. “Nagyon megrugottP” kérdeztem és fölemeltem a földről “fáj?” “Bozse moj, bozse moj” nyöszörgött szegényke “sohase visszajön, sohase!” Próbáltam megmagyarázni neki, hogy ne féltse öcsémet, mert akármit is tett, olyasmit mégsem követhetett el, hogy megöljék miatta. De ő csak sirt és verte magát a földhöz és egyre azt nyöszörögte, hogy ő tudja, mert ő ukrán, ő már ismeri ezt. Akit az enkávédé elvisz, az nem jön vissza soha. Öcsém felesége azon az éjszakán halott gyermeket hozott a világra. Csak ketten voltunk vele a házban: a bába, meg én. Reggel, az asszony jóformán még magához sem tért, újra jött a két csendőr és egy lapossipkás is volt velők, akit komiszárnak szólítottak. Ráorditottak az öcsém feleségére, hogy tiz perc alatt költözzék ki a házból, mert uj birót hoznak a faluba. Kértem őket, hogy pár egy napot engedjenek neki, amig megerősödik kissé. A komiszár végignézett rajtam és megkérdezte, hogy ki vagyok. Megmondtam, hogy sógora vagyok az asszonynak. “Mutasd a papírjaidat” mordult rám a komiszár “a leszerelési iratodat és a megbizhatósági igazolást!” “Bent vannak a másik szobában” feleltem “hozzom őket”. Átmentem a tiszta szobába és az ajtót betettem magam mögött. Aztán halkan kinyitottam az ablakot és kimásztam rajta. Következő éjszaka lementem a faluba és megtudtam a bábától, hogy öcsém feleségét még azon nyomban kidobták a házból és semmit sem vihetett el magával. És hogy a szomszéd istállójában fekszik és járni sem tud, annyira odavan. Első gondolatom Julika volt. Nem égett már lámpa bent, amikor megkocogtattam az ablakát. Egy férfihang mordult bentről. “Ki az?” Megismertem az öreg Durdukás hangját. “Eresszen be” mondottam “én vagyok”. Beereztett a konyhába. 106
