The Bethlen Home Messenger, 2000-2001 (1-4. szám)
2001-02-01 / 2. szám
^ïctiïntp $|ígí)ltgl)tő EMLÉKEZZÜNK MÁRCIUS IDUSÁN A magyar nép történetében ragyogó betűkkel van megörökítve sok dátum. Ezek közül mindnyájunkhoz legközelebb van 1848 március 15. Mikor rágondolunk lelkünket megérinti a tavasz, felhevül a szivünk és előveszszük a piros-fehér-zöld szinü szalagot; megsimogatja kezünk; tekintetünk elrévedezve száll és elmereng a múlt dicsőségén...Látjuk az Alföld rónáit a kanyargó Tiszát, Dunát, Drávát-Szávát, a hókoszorus Kárpátokat...szülőföldünket, hol gyermekkorunkat töltöttük...Bejárjuk a vadvirágos mezőt; bokrétába szedjük a rét legszebb virágait; fülünkbe csendül a templom harangjának hívogató bugása és a mohosult hantok békés csendessége; magunkhoz szorítjuk a virágokat és vele mindent ami minket magyarrá tett: Érezzük hogy szent örökség birtokosai vagyunk: 1848 március idusának szelleme átjárja, felüditi sziveinket. Mi mást jelent e dátum nekünk, mint 153 éven át tartó, s előtte is minduntalan fellángoló forradalmaink és szüntelen szabadságharcunk szimbólumát. De valóságát is, amennyiben a küzdelem mindig azért folyt, hogy Isten által adott helyünkön, még itten Amerikában is megmaradjunk annak, aminek O alkotott minket: magyarnak. Nekünk ezen azonosságtudatért és mivoltért mindig keményebben kellett tartanunk magunkat ujfent síkra kellett szálnunk. Sokkal jobban, mint más népekeknek. Másságunk, rokontalanságunk veleljárója, a kiszámíthatatlan szerencse távolmaradása, vagy mégis, kiválasztotságunk jele ez? Hivő emberek lévén, leginkább a Szentirás szava áll közel hozzánk, ezt fontolgatva: Isten megpróbálja azokat, akiket igazán szeret. Tengernyi megpróbáltatás áll mögöttünk, megmérettetésünk is számtalan volt. Ennek jegyében azonban tegyünk egy kis történelmi kitekintést úgy a megelőző, mint a máig kiható történésekre. A népek történelme sorozatos események krónikája. Belőle ismerjük meg a múltat; a múlt ad magyarázatot a jelenre; a múlt és jelen együtt szüli a jövendőt. A népek és nemzetek múltját, jelenét és jövőjét három hatalmas gondolat elem építi: a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszméi. E hatalmas történelmet formáló tényzők közül a szabadság gondolata áll első helyen. Népek, nemzetek önmaguk kívánták önsorsukat intézni és irányítani ezért alkottak államot. Az államok önrendelkezési jogát, vagy szabadságát minden honfi élete árán is kész volt mindig védelmezni. A történelem lapjainak nagy része ilyen harcok és háborúk lefolyásáról beszélnek. Ezer éves történelmünk tanúbizonyság arra, hogy a magyar nép szereti a szabadságot és a hon szabadságáért soha sem sajnálta életét sem feláldozni. Ezt a lángoló honszeretetet foglalta össze a hazabölcse, Deák Ferencz, mikor azt mondotta: "A Haza mindenek előtt!" A Kárpátok koszoruzta Duna, Tisza medencéje-Európa keleti kapuja, - év ezredeken át ütköző pont volt. A keletről nyugatra vándorló népeknek itt kellet áthaladni. Itt folytak le a legvéresebb csaták a már megtelepedett és az Európába be özönlő keletről jövő népek között. Nem is tudott ezen a földön egyetlen nép sem megmaradni csak a magyar. Nagy árat fizetett érte: örökös harcban állt a keletről támadó népekkel és a kardforgató ősök vére ráhullt a Hon minden kis rögére. A magyar nemzet 1000 éves önvédelmi harca tette lehetővé Nyugat-Európa keresztyén országainak békés fejlődését, mert európa előőrse Magyarország, minden nyugatra törő ellenséget megállított. A reformáció a könyvnyomtatás találmánya által a Bibliát a népek közkincsévé tette. A szentirásból Jézus tanítását eredeti valóságában ismerték meg az emberek. Az egyes országok közötti háborúk borzalmai gondolkozásra késztettek sok komoly keresztyén embert. A 17. században a szabadság nagy gondolatához társult Jézus tanításaiból még két fontos tétel: Isten mindnyájunknak szerető Atyja, előtte nincs személy válogatás; és egy Atyának a gyermekei, tehát testvérek vagyunk. így Íródott be a történelembe a szabadság, egyenlőség és testvériség gondolata a 16. században. A 18. században már a keresztyén népek milliói követelték e Krisztusi tanítások gyakorlati megvalósítását. Véres forradalmak sorozata árán ittott meg is valósult többé, kevésbé. Magyarország az egyetlen hely a világon, hol a szabadság, egyenlőség, testvériség megvalósítását célsó törvényeket véres forradalom nélkül iktatták törvénybe. Az 1700-as évek utolsó évtizedeiben nem támadta Magyarországot külellenség és igy alkalom nyílt arra, hogy a müveit nyugat példájára az ország belső fejlődése is meginduljon. Az 1790-92-iki országgyűlés törvényeket hozott, melyek a népnevelést és népjólétet hathatósan szolgálták. Az 1800-as évek első continued on next page... 48-AS HŐSÖKRE EMLÉKEZVE
