Fraternity-Testvériség, 2006 (84. évfolyam, 1-4. szám)
2006-04-01 / 2. szám
Page 17 Fraternity- Testvériség KÖNYVISMERTETŐ Vallomás a kettős kötődésről A könyv, amit a kezemben tartok, az amerikai magyarság életének hat évtizedéről szól, mely hat évtized változatosabb és sorsdöntőbb volt minden addigi időszaknál, beleszámítva azokat az éveket is, amikor az első világháború előtt az első magyarországi kivándorlók az Egyesült Államok földjére léptek. Mert az volt ugyan a kezdet, az első amerikai magyar gócok kialakulásának, az idegen világba való beilleszkedés korszaka, de az amerikai magyarság létszáma a második világháború utáni exodus után növekedett meg jelentősen és vált szervezett etnikummá, olyan tényezővé, mellyel az amerikai politikának is számolnia kellett. Ez a korszak nemcsak azt a feladatot rótta a különböző okok miatt idegen világba került magyarokra, hogy beilleszkedés által a befogadó ország hasznos polgáraivá váljanak, hanem kötelességükké tette azt is, hogy megőrizzék magyar identitásukat és megmaradjanak magyarnak. Ebben nincs ellentmondás, sőt aki a határokon túl is hü tud maradni a szülőföldjéhez, az őszintébb érzésekkel kötődik Amerikához, mint aki kezét-lábát törve igyekszik asszimilálódni és jobb amerikainak akar feltűnni annál, akinek itt ringott a bölcsője. Abban a korszakban, amelyről a könyvben összegyűjtött írások szólnak, nem volt könnyű lojálisnak maradni a szülőhazához, mert ott olyan politikai rendszer uralkodott, amellyel szemben az amerikai magyarok többsége ellenséges érzésekkel viseltetett. Az 1945 utáni évtizedekben, amelyekről a könyvben közreadott újságcikkek, beszédek és beszámolók szólnak, kommunista világ volt Magyarországon és az amerikai magyarok legtöbbje ez elöl menekült Amerika szabad földjére. Mégis volt rá mód, hogy a politikai emigránsok kötődni tudjanak elhagyott hazájukhoz, nem kevervén össze a politikai rendszert a magyar néppel. E könyv írójának sikerült megvalósítani ezt és amerikai pályakezdésének első percétől kezdve nyugdíjba vonulásáig ennek szellemében tevékenykedett, mindvégig a hit és a vallás erejére támaszkodva. Mert a könyvben olvasható írások papi ember tollából származnak s azoknak minden sorát a mélységes Isten- és emberszeretet hatja át. Aki ezeket az írásokat papírra vetette, áldozatos lélekkel munkálkodott Amerikába szakadt magyar vérei sorsának javításán, s az egymáson való önzetlen segítés lehetőségeinek keresésén. Szolgálatát pedig olyan szellemben végezte, hogy azzal azonosulni tudtak az első világháború előtt és a két világháború között kitántorgott "öregamerikások" éppúgy, mint a második világégés utáni hidegháborús időszak politikai menekültjei. Ahogy forgatom ennek a különleges könyvnek a lapjait, lelki szemeim előtt megjelennek Amerikában eltöltött évtizedeim fontos epizódjai, az Amerikai Magyar Református Egyház és az abból kisarjadt Amerikai Magyar Református Egyesület összejövetelei, a washingtoni Kossuth Házban és a ligonieri Bethlen Otthonban tartott ünnepségek, a testvérsegítő biztosító áldásos tevékenységének mozzanatai, az amerikai fővárosba érkezett Mindszenty bíboros ökumenikus lélekkel történő fogadtatása és az amerikai magyar közösségek életének eseményei, amelyekben a könyv írójának része és szerepe volt. Főleg az ő tevékenységéről olvashatunk részleteket a könyvben, kezdve a svájci egyetemi peregrinusévektől a debreceni teológia és a michigani Hope College díszdoktorságáig, a gyémánt diploma átvételéig. Végül találunk a könyvben sok-sok nevet, élőkét és elhunytakét egyaránt, akikkel a szerző mint egyházi és közéleti ember eddigi élete során kapcsolatba került s arcok, jellemzések, életpályák villannak fel előttünk az írások nyomán, amelyek éles szemről, jó ítélőképességről, humanista gondolkodásról és mély életbölcsességről tanúskodnak. Ami pedig minden oldalról, minden sorból valósággal sugárzik az olvasóra, az a pataki szellemiség, amely az író egész lényét áthatja és életének meghatározó vezércsillagaként mutatta számára az utat a legnehezebb helyzetekben is. Ez a szellemiség csak azok sajátja, akik Sárospatak öreg kollégiumának falai között szívták magukba a tudományt és erről nemcsak egymást ismerik meg, akárhová sodródnak a nagyvilágban, de mindenki szemében megkülönbözteti őket más halandótól. A pataki szellemiség, amelyhez a szerző mindvégig hü maradt, vezette tollát egy tartalmas életről szóló vallomása megírásában és irányítja ma is lépteit, amikor mindent megtesz a sárospataki kollégium javára és érdekében. Hadd áruljam el végre, hogy ki írta a könyvet: ő nagytiszteletü Bertalan Imre, az amerikai magyarság meghatározó személyisége, aki munkás élete során több amerikai magyar református gyülekezet lelkipásztoraként, majd a washingtoni Amerikai Magyar Református Egyesület elnökeként szolgálta és jó egészségben szolgálja még ma is az egyházát és a magyarságot. Az "Ott ülék ... ő közöttük" című szépkiá11 itású kötet egy eseményekben gazdag életpályán keresztül az amerikai magyarság életét is bemutatja, s ez a krónika még fontos forrásmunkául szolgálhat olyan kutatóknak, akik a nagyvilágban szétszóródott magyarok történetével foglalkoznak. De tanulságos olvasmány mindenki számára, aki érdeklődik az amerikai magyarság sorsa iránt és hallani akar azokról, akik önzetlenül dolgoztak ezért a magyarságért. i tjkjü Bertalan Imre „Ott ülék ... ö közöttük" Stirling György
